Csuha-Kállay kúria, Nagyhalász
Nagyhalász Nyíregyházától 16 km-re, északra fekvő rétközi település, amely 1993-ban kapta meg a városi rangot. Nagy határából sok értékes őskori és honfoglalás kori leletet őriz a Jósa András Múzeum, ami azt bizonyítja, hogy a legrégibb idők óta lakott hely volt. Történeti emlékei közül meg kell említenünk a XVIII. század végén emelt, majd 1845-ben átépített, késő barokk református templomát és a Csuha-Kállay kúriát. A szépen felújított műemlék jellegű kúria-épület a település főutcáján, az Arany János utca 60. szám alatt található. Itt született 1794-ben a névadó Csuha Antal, az 1848-49-es szabadságharc honvédtábornoka, s itt töltötte gyermekkora egy részét Dr. Kállay Miklós volt miniszterelnök.
A kúria épületét a XVIII. század végén emelték, építtetője nagy valószínűséggel Eördöghfalvi Csuha Tamás volt. Eredetileg téglalap alaprajzú, kéttraktusos, egyszerű épület volt, közepén konyhával, pitvarral, két oldalán 2-2 lakószobával. A kúriát 1830 körül Csuha Sándor klasszicista stílusban átalakíttatta a főúri kastélyok mintájára. Ennek eredményeként született meg a nyugati oldal főhomlokzata előtt látható oszlopcsarnok. Az eredeti épületet északi és déli irányba megtoldották, s a két toldalék nyugati homlokzatát a portikusz (nyitott, oszlopos előcsarnok) vonaláig kihozták. A következő átalakítást Csuha Sándor fia, Csuha Tamás végeztette el az 1850-es években. Ekkor épült a ház középtengelyében két helyiség a kelet felé kinyúló tömbben, amit "kertre járó szobának" neveztek. Mivel Csuha Tamás többnyire Pesten, Budán vagy más birtokain élt, a nagyhalászi kúriát 1864-ben haszonbérbe adta Edelstein Sámuelnek. A kúriát Csuha Tamás 1865-ben Vilma leányának adományozta. Amikor Eördöghfalvi Csuha Vilma férje Nagykállóy Kállay András, a későbbi szabolcsi főispán lett, a kúria a Kállay család tulajdonává vált. Kállay Andráshoz és Csuha Vilmához köthető a XIX. század végi és XX. század eleji átalakítás, amelynek során az épület nyílásrendszere átalakult, ekkor készült el a mutatós manzárdtető is. Amikor Kállay Andrásék elköltöztek Nagyhalászból, a kúriát az 1910-es években a helybeli birtokos, a Hönch család vásárolta meg. Ők végezték el a kúria utolsó jelentősebb átépítését. A leírások és elbeszélések alapján tudjuk, hogy a kúriát eredetileg szépen gondozott kert és park vette körül.
Az épület állaga 1945 után lassú romlásnak indult. Kezdetben tanítói lakásként szolgált, majd raktárakat alakítottak ki benne. Egy időben itt volt a helyi termelőszövetkezet irodája. A kúria eredeti berendezéséből szinte semmi sem maradt meg. A külső nyílászárókat is lecserélték a felújítás során, ahogy például a fapadlókat is, mindössze néhány belső ajtó és a bejáratnál levő fogadószoba padlójának egy része eredeti. A bejárati ajtó fölött a Kállay család címere látható latin nyelvű jelmondatukkal: "In asperis et prosperis", vagyis "jó és balsorsban egyaránt".
A felújított, megszépült, kiállításokkal berendezett Csuha-Kállay kúriát 1999-ben avatta fel Dr. Kállay Kristóf. Ekkor több, érdekes kiállítást tekinthettek meg a látogatók, így a Csuha-Kállay család emlékkiállítását a nyíregyházi Kállay gyűjtemény és a Kállay család anyagából, a következő kiállításrész a Tárgyak és eszközök Nagyhalász népi életéből címet viselte. A Szép Tárgyak Dicsérete (pipa-, mozsár-, szódásüveg-, vaskályha-, lámpa gyűjtemény) és a rádió története kiállításokat Bozsó István helybeli magángyűjtő anyagából rendezték. Napjainkban a kiállítások már nem láthatók, az épületet kulturális célokra hasznosítják, 2012-től itt található a település könyvtára és házasságkötő terem is.
