Máriapócsi görög katolikus templom
Kapcsolat
cím: 4326 Máriapócs, Kossuth tér 17.
e-mail: pocskegyhely@gmail.com
tel.: 42/385-142
web: https://mariapocskegyhely.hu/
látogatás rendje: a megadott nyitvatartási időszakban
Máriapócs messze földön híres búcsújáró hely. A barokk kegytemplom mozgalmas tömegével, szentélyét és a mellékkápolnákat uraló, apró huszártornyaival, a toronypár magasba szökő, áttört toronysisakjaival elragadó építészeti alkotás. Kegyképét török fogságból való szabadulásának emlékére Csigri László festtette Papp István helybéli festővel. Az Istenszülőt ábrázoló, egyszerű ikon 1696-ban könnyezett. Csodájának hírére I. Lipót császár Bécsbe szállíttatta. A hagyomány szerint a törökverő Savoyai Jenő herceg a zentai csata előtt a Pócsi Máriához fohászkodott, hogy segítse meg a túlerőben lévő törökök ellen. A keresztény sereg diadalának hírére a kegyképet ünnepélyesen a bécsi Szent István dóm első mellékkápolnájába vitték, ahol ma is nagy tisztelettel őrzik. Utaztatásának idején a kegyképről több másolat készült, az egyik az esztergomi székesegyház Bakócz-kápolnájában található. Bár az eredeti kegykép Bécsbe került, Máriapócs mégis jelentős zarándokhellyé vált, ugyanis az 1707-ben készíttetett kegyképmásolat 1715-ben újra könnyezett.
A 17. századi kis fatemplom helyén az újabb kőtemplom építését Hodermárszki János József munkácsi püspök határozta el. Építése 1731-ben kezdődhetett meg Liczky Nikodémusz kassai építőmester részvételével. A kegytemplom mellett bazilita kolostor is épült. A templom falait és boltozatait borító díszítőfestést a kassai származású Veres István készítette a 18. század derekán, de a fal- és mennyezetképeket a 19. században és a 20. században is többször átfestették. A mennyezetképen Szent István király Szűz Mária kegyelmébe ajánlja az országot Szent István vértanú és a magyar szentek körében. A illúziókeltő látszatarchitektúra-festés olasz mesterének, Andreas Pozzónak hatásáról tanúskodó néhány, a barokk kori eredetit követő részlet jelentős festőnek mutatja a pócsi mestert.
A templom berendezésének ékessége a 13 méter széles és 6 méter magas, dúsan faragott ikonosztáz. Elkészítésére a görög származású Konsztantinosz fafaragómester kapott megbízást 1748-ban. A monumentális képfal nyolc hónapig készült. Az 1756-ban festett ikonok ismeretlen, kassai mester alkotásai voltak. További képeket 1785-ben rendeltek Spalinszky Mihály bazilita festőnél. Nem sokkal később az összes ikont újakra cserélték. Az oromzati kereszt tövében gazdag és változatos faragványok között sárkányok láthatók. A balkáni típusba tartozó ikonosztáz feltehetően azonos műhely, vagy legalább azonos mesterkör műve a balázsfalvi és a nagyváradi (jelenleg a kőrösrévi templomban található) görög katolikus székesegyházak ikonosztázaival. A képállvány mögött, a szentélyben 18. századi oltár áll. A kegyképet eredetileg a királykapu fölött helyezték el, csak később helyezték az északi mellékkápolnába, hogy külön is megközelíthető legyen. A kegykápolna a templom tömegében is egyedi hangsúlyt kapott. A Pócsi Mária csodatévő erejéről az itt elhelyezett fogadalmi ajándékok sokasága tanúskodik.
XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomot 1948-ban „basilica minor” rangra emelte. Új bronzkapuja II. János Pál pápa 1991-es látogatásának emlékére készült. 2005-ben Máriapócsot Magyarország Nemzeti Szentélyévé nyilvánították. 2010-ben fejeződött be a templom külső helyreállítása.
