Megmaradás temploma, Nagygéc
Kapcsolat
cím: 4743 Nagygéc, Géci telep
e-mail: info@megmaradastemploma-nagygec.hu
tel.: 44/520-520
web: http://nagygecmegmaradastemploma.hu/
látogatás rendje: a megadott nyitvatartási időszakban
Az 1970-es nagy árvíz, mely a Felső-Tisza-vidéken, Szatmárban és Beregben pusztított, a román határhoz közeli Nagygéc végét jelentette. A Szamos árterében fekvő település lakói már nem térhettek vissza otthonukba, Nagygéc szellemfalu lett. Az árvízben megrongálódott, de talpon maradt középkori temploma. Miután semmilyen állagvédelmet nem végeztek rajta az idők során, a 20. század elejére veszélybe került a templom, ám az egykori nagygéciek kitartásának és egy pályázatnak köszönhetően mostanra kívül-belül megújult a templom, mely napjainkra jelképpé vált, a Megmaradás temploma lett. A templom látogatható, szakvezetést is kap hozzá a turista.
A középkori eredetű, a XIII. században téglából épített egytornyos, egyhajós, támpilléres szentélyű Árpád-kori templom két részből áll: a hajó az Árpád-korból való, amit XV. század második felében késő gótikus stílusban bővítettek. Körültekintők voltak az egykori építészek: a román kori keskeny résablakok különleges harmóniát alkotnak a kora reneszánsz szentségházzal. A szentély észak-keleti falába kora reneszánsz szentségtartót (pasztofórium) építettek.
A templomot Szent Péter tiszteletére szentelték. A szószék a XVIII. században épült téglából és gótikus, faragott kövekből. A templombelsőt a reformáció idején, a XVII. században festették ki, famennyezete 1765-ben készült. Vélhetően volt különálló fatornya is – ahogy az erre a térségre jellemző volt -, a mai 25 méter magas, háromszintes, gúlasisakos barokk tornyot a millennium évében, 1896-ban emelték.
1970-ben a víz a templomba is betört. Felújítása előtt a belső falán is tökéletesen kivehető volt a vonal, ameddig a víz állt, külső falán most térdmagasságban látható a jelzés, hogy meddig ért a víz. A faluból tiltakozásuk ellenére elköltöztetett nagygéciek sosem adták fel a reményt, hogy egyszer újra élet költözik a faluba. Többször is nekifutottak, hogy forrást szerezzenek a templom felújítására, ám sokadjára sem sikerült. Végül a „Megmaradás Temploma" megvalósítására komolyabb támogatást ítéltek oda. A templom kívül-belül teljesen megújult. Mint a környék összes templomát, mostanra a nagygécit is gyönyörű beregi keresztszemes hímzés díszíti, a közeli Beregdarócon élő Sukta Bertalanné munkái.
A csengeri önkormányzat, mely a védett templom teljes felújítása mellett egy különleges kulturális - turisztikai attrakció létrehozását is elhatározta. A középkorban épült templom felújítása műemlékvédelemmel foglalkozó szakemberek felügyelete mellett zajlott le. A munkálatok 2014-ben kezdődtek. Visszakerültek az ólomüveg ablakok, új orgona foglal helyet a karzaton, a régi bútorokat újrafaragták. A Megmaradás temploma az erős alapokon álló 1000 éves magyar állam sérthetetlenségét szimbolizálja. Igazi középkori hangulat áraszt. Nemcsak a falait erősítették me, hanem új tetőszerkezetet is építettek rá, majd vörösrézzel fedték be. A román kori, csaknem 800 éves téglákat nem vakolták újra, és szabadon hagyták azt a sekrestyeajtót is, amelyet az építkezés idején tártak fel. Az emlékparkkal övezett templomot egyre többen keresik fel, miután a nagygéciek több mint tíz éve rendszeresen megtartott találkozója is egyre ismertebb az országban.
