Nagyszekeresi református templom
Kapcsolat
cím: 4962 Nagyszekeres, Petőfi utca 15.
e-mail: laszlokormany@freemail.hu
tel.: 30/438-4168
web: nincs
látogatás rendje: szabadon látogatható
A Szatmári-erdőháton, a Gőgö patak partjain fekvő hajdan egyutcás faluban, egy kis szigeten áll a falu messze földön híres temploma. A középkori templomokat védelmező egykori lápvidék egyik utolsó példáját láthatjuk itt, mely a Felső-Tisza-vidékre oly jellemző volt.
A templomot körülölelő természeti képződmény jól mutatja hogyan is nézhetett ki a Felső-Tisza-vidék a folyószabályozásokat megelőzően. A Boldogságos Szűz tiszteletére épített,XV. századi késő gótikus műemléktemplom eredetileg védelmi funkciókat is ellátott, egykor fahíd vezetett a szigetre, s egészen a XVIII. századig csak ezen át lehetett megközelíteni. Ekkor még a szigetet is palánk vette körül. A templom körül volt egykor a falu temetője, melynek emIékét a déli homlokzat előtt álló copf és klasszicista stílusban emelt sírkő ma is őrzi.
A 15. században épült nagyszekeresi templom egekbe törő csúcsíves, mérműves ablakaival, támpilléreivel, diadalívével a gótikus templomépítészet legszebb példái közé tartozik a Felső-Tisza-vidéken. A nagyszekeresi templom hajóját és a szentélyét kétlépcsős támpillérek veszik körbe, déli és délkeleti homlokzatát mérművesgótikus ablakok tagolják. A templom nyugati homlokzatának tengelyében, a harangtornyot és a templomot összekötő épületrész alatt áll a kőből faragott, gótikus bejárati kapu. A templom nyugati oldalát 18. században épült fa harangtorony őrzi, melyet előcsarnokszerű barokk cinterem kapcsol össze a bejárattal. Száz kilogrammos harangját 1802-ben öntötték. A fa harangtorony zömök törzsén szélesen elterülő galéria ül, a torony tömegét a megnyúlt, négy fiatornyos, fazsindelyes borítású sisak enyhíti. Harmonikus arányaival és árkádoszlopainak míves faragásával az erdélyi típus kiemelkedően szép, a felső-Tisza-vidéki toronyépítészetnek már a karcsúsodás irányába mutató fejlődésének példája. A különleges szépségű harangtorony szerepel a világörökségi várományos listán.
1773-ban készült a többszintes gazdagon tagolt szószékkorona, karzata 1783-ból származik. Készítője ugyanaz a mester, aki a Felső-Tisza-Vidék legtöbbet foglalkoztatott festő-asztalosa volt: Vasvári Ódor Gábor.
Műemléki szempontból különös figyelmet érdemes fordítani a gótikus szentélyboltozat részleges újjáépítésére, mely a korszak műemlékes szakmáját képviselő nemzetközi és hazai szakembereknek is kivívta az elismerését. A szentély eredetileg bordás boltozattal volt fedve, melynek elemeit a boltozat újkori lebontása után a déli előcsarnok falainak építéséhez használták fel. Az innen kiszedett, nagyobb mennyiségű kőanyagon lévő kőfaragó jelek és a szentélyben lévő lenyomatok alapján az egykori boltozatot rekonstruálták és bordarendszerét részben vissza is építették.Kivételes megoldása a templomnak a szentély záradékának konzoljain látható, térbe kihajló szamárhátív, amely angliai gyökerek után a XV. század első harmadában jelent meg német földön, de Magyarországon a Mátyás-kornál korábbról nem ismert.
