Tarpai református templom
Kapcsolat
cím: 4931 Tarpa, Kossuth utca 13.
e-mail: tarpa@reformatus.hu
tel.: 30/391-7885
web: nincs
látogatás rendje: szabadon látogatható
A település nevét 1299-ben említették először, 1332-ben már állt Szent András tiszteletére szentelt temploma. A pápai tizedjegyzék adataiból megállapítható, hogy Tarpa ekkor a megye egyik legnagyobb települése volt, méretében még az akkori Munkácsot is megelőzve. A templom méreteiben a vele azonos korú környékbeli templomokkal egyezhetett meg, mint például a csarodai vagy a lónyai templomok. A falu kiemelt szerepe és gazdasági jelentősége tette lehetővé, hogy az 1300-as évek közepén-végén ezt a kisméretű templomot a nyugati fala kivételével lebontották és egy nagyobb alapterületű és magasabb templomot építettek a helyére. Szentélye feltehetően sokszögzáródású volt, falához sekrestye is csatlakozott.
A falu birtokosaiban történt változások eredményeként az 1400-as évek első felében a Bátoriak kezébe került Tarpa, így a templom következő, jelentősebb átalakítása is a nevükhöz köthető. Az építkezés során a mérműves ablakokat megszüntették és befalazták. Helyettük két nagyméretű ablakot falaztak ki, amelyek – alighanem a régiek helyén – a frissen felállított, sárkánnyal övezett Bátori-címeres kővel ékesített, bélletes kapuzat két oldalán helyezkedtek el. A gyülekezet a XVI. század közepén tért át a református hitre. 1795-ben a középkori hajó szélességében hatalmas teremtemplomot építettek, melyhez keletről 45,5 méter magas tornyot emeltek. A tornyot 1881-ben akkora villámcsapás érte, hogy harangjai széthasadtak.
A templom korábbi építési periódusaiból tehát a tarpai Nagy-hegyből származó vulkanikus kőtömbökből épült templomhajó falai maradtak meg részben, valamint a nyugati és a pálcatagos, szemöldökgyámos déli kapuk állnak még ma is. A gótikus ablakokat a XVIII. századi átépítés során kibővítették. A déli kapu fölötti Bátori-címeres kőtábla is látható még, melyet a Sárkány-rend jelvénye ölel körül. Értékes a templomhajó 7 centiméter vastag középkori ajtólapja, melynek vasalatai, zárja is eredeti. Az egy fából kivágott széles ajtólap minden bizonnyal nem a templom eredeti kapuja, mivel méreteit láthatóan az ajtónyílás méretéhez igazították. Hazánk területén nagyon ritka az ennyire jó állapotban megmaradt gótikus asztalosmunka.
A templom különleges látványosságai a XV. századi eredetű középkori falképek. Az első és egyben legnagyobb méretű kép Szent György küzdelmét ábrázolja a Sárkánnyal, amely a magyar művészettörténeti emlékanyagokban jelentős helyet foglal el. Az országban megkülönböztetett tiszteletnek örvendő, a lovagi erények megtestesítőjeként számon tartott Györgynek Tarpán az átlagosnál nagyobb jelentősége is lehetett, mivel a templomot építő Bátori család őse a legenda szerint megölte az ecsedi láp sárkányát, és sárkányfogas címerüket övezve hamarosan megjelent a Zsigmond király által alapított Sárkányrend jelvénye is. A képmező bal felső sarkában láthatjuk a várost és a bástyán álló királyi párt. A jobb felső sarokban az elrabolt királylány imádkozik. A képmező közepét kitölti az ágaskodó lovon ábrázolt szent alakja. A ló patája alatt sárkány tekergőzik, a sziklahasadékból sárkányfiak tűnnek elő. A középső képen a Keresztrefeszítés jelenetét láthatjuk, a kereszt alatt Mária és Szent János alakjával. A harmadik képen a jobbjában pallost, baljában mérleget tartó Szent Mihályt ábrázolták. A mérleg bal serpenyőjében egy stilizált torony van, a másik kart három ördögfigura egy malomkő segítségével sem tudja lehúzni.
A templomtér táblás famennyezete 1782-ben készült, majd 1903-ban festették ki. A berendezési tárgyak közül kiemelkedik a népi barokk, áttört koronájú szószék, ez a darab a XVIII. századból származik, illetve az egyszerű kialakítású, az úgynevezett „papnék padján” látható barokk festmény.
