Bencs villa, Nyíregyháza
Kapcsolat
cím: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 54.
e-mail cím: info@bencsvilla.hu
tel.: 20/461-4551
web: http://www.bencsvilla.hu/
látogatás rendje: a megadott nyitvatartási időszakban
Nyíregyháza legszebb villái a Sóstói úton sorakoztak. Jelentős részük ma is áll, emlékeztetve a 19-20. század fordulójának nagypolgári ízlésére, gazdagságára. Közülük is kiemelkedik tömegével és szépségével az eklektikus stílusban épült Bencs villa (Sóstói út 54.).
A városépítőnek is nevezett Bencs Kálmán, aki édesapját, Bencs Lászlót követte a városvezetői székben, polgármestersége időszakának (1918-1934) derekán, 1925-ben határozta el, hogy a Sóstói úttól az Ószőlő utcáig nyúló családi szőlőbirtokra nagypolgári villát építtet. A tervezéssel Várallyai Sándor mérnököt bízta meg, aki eklektikus épületet álmodott a birtok legmagasabb pontjára. Az impozáns épület a Sóstói útra néz. A Bencs család villája 1927-re épült fel, és a mai napig meghatározó eleme az 1920-as ’30-as években kiépült nagypolgári villasornak.
A város szimbolikus épülete, szimbóluma a polgári értékrendnek, szellemiségnek és kultúrának. Trianon után, az 1920-as években kezdték el építeni, amikor Nyíregyháza nagyon nehéz körülmények között mégis óriási fejlődést produkált, köszönhetően Bencs Kálmán polgármesternek, aki 1934-ben bekövetkezett haláláig vezette a várost. Az építést Bencs Kálmán banki kölcsönből finanszírozta. A gazdasági világválság és az ő váratlan halála miatt a család anyagi helyzete megrendült. Örökösei nem tudták fizetni a banki hiteleket, így a tulajdonjogukat elvesztették a villa fölött.
A második világháborút követően előbb tüdőszanatórium működött az épületben, volt kollégium is, majd óvodának adott helyet. 1989-től a város tanszállodája és vendégháza volt. A 2017 évi teljes felújítása után 2018 augusztusában nyitott ki ismét. A régi pompájában tündököl, a kultúra és a művészet színhelye. A villa kívülről a múlt század eleji arcát mutatja, a belső átalakítás azonban jelentős változásokat hozott. A földszinten kinyíltak a terek: 60 férőhelyes rendezvénytermet alakítottak ki, mellette kis kávéházat, melyekhez szervesen kapcsolódik a villa déli és keleti oldalán lévő, földszinti terasz. Magát az épületet és annak korabeli bútorokkal berendezett szobáit a turisták számára látogathatóvá tették. Az emelet teljes átalakításával egy korabeli bútorokkal berendezett dolgozószoba, szalon, női szoba, könyvár fogadja a vendégeket, a padlástérben pedig alkotóműhely kapott helyet. A villa üzemeltetésével a Móricz Zsigmond Színházat bízta meg a város. Beszélgetős műsorok, pódiumszínpadi előadások helyszíne.
Az építtető, a városszépítő Bencs Kálmán (Nyíregyháza, 1884. szeptember 6.–Nyíregyháza, 1934. december 27.), életútja ma is példa. Tanulmányait az evangélikus elemi iskolában kezdte és a főgimnáziumban folytatta. 1907-ben doktorált a kolozsvári egyetemen. Itthon ügyvédbojtár, majd a városházán 1909-től joggyakornok, II. aljegyző, pénzügyi tanácsos, 1915-től főjegyző. 1918. január 8-án lépett apja örökébe. Nyíregyháza történetében egészen a rendszerváltásig (1990-ben a 29 éves Mádi Zoltánt választották meg) példátlan, hogy valaki ilyen fiatalon (35 évesen) nyerte el a város vezető testületének bizalmát. Egyik legelső intézkedése volt a fiú felsőkereskedelmi iskola megnyitása, majd a jobb tanulási feltételek érdekében fiúinternátust létesítettek a városban.
Az ő ideje alatt épült a pénzügyi palota (a mai Jósa András Múzeum), a vasutasok bérháza, a Luther-ház, újabb kórházi pavilonok, az államrendőrség székháza és a Damjanich-laktanya. Az ő polgármesteri időszakában váltak a város terei virágos parkokká. Sétányokat, ligeteket hoztak létre, székelykaput állítottak a Sóstón, 1932-ben megépült a hidegstrand. Kiss Lajos múzeumigazgató javaslatára nyitotta meg a nyíregyházi művésztelepet. Szorgalmazta az iskolahálózat bővítését: halálakor már 8 középiskola működött a városban. Kezdeményezte a városi ivóvízhálózat kiépítését, ám ez a terv a képviselőtestület ellenállása miatt elbukott.
Horthy Miklós kormányzó 1924-ben „buzgó és eredményes közhivatali működése elismeréseül” a m. kir. kormányfőtanácsosi címet adományozta. A földművelésügyi miniszter, Mayer János 1929-ben díszoklevéllel tüntette ki azért a fáradságos munkájáért, amelyet a „virágos Nyíregyháza” megteremtéséért fejtett ki.
Az ő időszakára esett az örökváltság 100. évfordulója is, amelyet az ő vezényletével nagyszabású ünnepségsorozattal tettek emlékezetessé: 1924. szeptemberében 8 napos esemény keretében várostörténeti kiállítást, ipari és mezőgazdasági vásárt szerveztek, polgármesterek kongresszusát tartották, egyesületi vándorgyűléseket hívtak össze, művészeti tárlatokat rendeztek Nyíregyházán. Felkérésére Krúdy Gyula erre az alkalomra írta meg a Nyíri mesét.
A város szeretett polgármestere fájdalmasan fiatalon, 50 évesen hunyt el. Épp hivatalába indult Selyem utcai házából 1934. december 27-én reggel, amikor az egykori Európa Szálló előtt összeesett, és meghalt.
A rendszerváltás után a díjat alapítottak, melyet róla neveztek el. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a kimagaslóan eredményes tevékenység elismeréseként „Nyíregyháza városért – Bencs Kálmán-díj” kitüntetést adományoz.
