Csarodai református templom
Kapcsolat
cím: 4844 Csaroda, Kossuth utca 9.
e-mail: csaroda@reformatus.hu
tel.: 30/820-4098
web: www.csarodaireformatustemplom.hu
látogatás rendje: előzetes bejelentkezés javasolt
A Csaronda-patak árteréből kiemelkedő csarodai református templom Magyarország egyik legismertebb középkori eredetű falusi temploma, amelyet az Árpád-kori templomok mintapéldájaként szokás említeni. Csaroda valóban olyan stílusjegyekkel rendelkezik, amelyek az Árpád-kori templomokat jellemzik. Sokáig úgy tartották, hogy a templom a 13. században épült. Azonban a templom építésével szinte egy időben készülő, a hajó északi falán látható mosolygószentek freskói ikonográfiai és stiláris szempontból azt feltételezik, hogy a templom valamivel később, a 14. század első harmadában épülhetett.
A két részből, téglalap alapú hajóból és négyzet alapú szentélyből álló templom egy periódusban épült. A hajót és a szentélyt csúcsíves diadalív választja el egymástól. A szentélyt bordás keresztboltozat fedi, boltozati zárókövén az isten báránya látható. Ilyen alaprajzi elrendezéssel és szentélyboltozattal találkozhatunk a szomszédos Márokpapiban, Vámosatyán vagy Lónyán.
A szentélyben, a diadalíven és a hajóban több rétegűkifestés található. A csarodai református templom a mosolygó szentek templomaként híresült el. Ezek a bizánci hatásokat mutató falképek a Felső-Tisza-vidék legkorábbi freskói közé tartoznak. A hajó északi falán János evangélista, Kozma és Domján orvosszentek, Pál és Péter apostolok, valamint egy női szent alakja látható. Ezeket a freskókat ugyanaz a festőműhely készítette, akinek munkái Lónyán, Lakodon, a kárpátaljai Palágykomorócon, valamint Gerényben is megtalálható. A 14. század végén készültek a szentély freskói, amelyek Szent Dorottyát, Alexandriai Szent Katalint, az apostolokat és a fájdalmas Krisztust ábrázolják. Ezzel egy idősek a diadalív belsőoldalán látható falképek, amelyek az egyházatyákat, Ambrust, Ágostont, Jeromost és Nagy Szent Gergelyt ábrázolják.
A 16. században, a hitújítás korában a falu földesura egész népével áttért református vallásúra, amely jelentősen kihatott a templomok megjelenésére. Ennek egyik legjellemzőbb példája a templomokban található, középkorból származó alakos ábrázolások elfedése volt. A falakat többségében levakolták, rosszabb esetben a falképeket leverték. Ez azonban nem egyik napról a másikra történt, a gyülekezetek húzták, halasztották a freskók eltüntetését. Csarodán erre csak 1642-ben került sor, ekkor a meglévőfreskókat levakolták, a fehérre meszelt falakat pedig népies, virágmintás motívumokkal díszítették. Ezek az életfára emlékeztető, ornamentális motívumok a reneszánsz formavilágából táplálkoznak. Ilyen ornamentális motívumokkal találkozunk Csarodán kívül, Vámosatyán, Márokpapiban, Lónyán és Ófehértón. A templom berendezései közül kiemelkedő szépségűaz 1770-es években készült szószékkorona, karzat és padok amelyek az egyik legtehetségesebb a Felső-Tisza-vidéken alkotó asztalos mester Asztalos Ódor Gábor munkái. A hajót deszkamennyezet fedi, amelyet díszített lécek osztanak kazettákra. A kazetták sarkait forgórózsás rozetták díszítik. Igen figyelemre méltó a mennyezet középpontjában található dedikációs láda, más néven királykazetta.
