kozepkoritemplomokutja@gmail.com +36 30/446-8383

Kisvárdai vár, Kisvárda

Kisvárdán áll az Alföld egyik legmonumentálisabb vára, amely a Váradi család ősi fészke volt. Mivel ez a vidék messze található a hegyektől, építő anyagául az agyagos talaj felhasználásával készített, kiégetett téglát választották. Ez adja a vár egyik különlegességét, mivel Gyulaival együtt, a kisvárdai vár az Alföld legnagyobb téglából épült vára. A XVI-XVII. század háborús évszázadai közvetlenül érintették Kisvárdát. A város jelentős hadi szerepe földrajzi helyzetéből eredt, mivel falai a királyi Magyarország és a török árnyékában függetlenné váló Erdélyi fejedelemség közötti ütközőzónában emelkedtek. Ebben a korszakban a Kisvárdán található kővár védelmében Kisvárda Szabolcs vármegye központja, mely több ostromot is szerencsésen átvészelt.  

A település a XIII. század utolsó évtizedeitől az itt birtokos Várdai család birtokközpontja volt. Zsigmond király 1400-ban adott engedélyt a családnak, hogy birtokukon kőből vagy fából várat építhessenek. Az 1451-ben kelt oklevél tanúsága szerint a vár fel is épült, ez azonban nem azonos azzal a várral amelynek maradványait ma is láthatjuk. Az új vár építését 1465-ben Várdai István érsek kezdte el. Az 1465-75 között felépült vár magját a romjaiban ma is álló déli épületszárny képezte két sarkán egy-egy négyzet alaprajzú toronnyal. A XV. század végére készült el a várat körülvevő, cölöpökből készült külső védmű. Az új erődítést 1580-1585 között készítették Ottavio Baldigara olasz hadmérnök vezetésével. Az utolsó átalakításokat Nyáry István végezte az 1630-as és az 1640-es években.

A török hódoltság idején három részre szakadt országban a Várdai család tagjai Szapolyai János híveként részt vettek a székesfehérvári királyválasztó gyűlésen. Mivel az öt fivér halála után egyedül maradt Várdai Mihály Ferdinánd pártjára állt, Fráter György a nagy fontosságú várat 1544-ben elfoglalta. A vár visszaadására csak 1551-ben, a két ország egyesítése után került sor. Amikor Erdélyt 1556-ban török segítséggel János Zsigmond visszanyerte, az erdélyi fejedelemség létrejöttekor ezen a területen csak a várdai vár maradt a császáriak kezében. János Zsigmond vezére, a későbbi lengyel király, Báthori István 1558-ban ostrommal akarta elfoglalni, támadásai azonban eredménytelenek maradtak, mert a Telekessy Imre kassai főkapitány vezette felmentő sereg az ostromlókat a vár falai alól elűzte. Ekkor történt, hogy a várat ostromló erdélyi csapatok a templomot afféle bástyaként használták, így a harc során a hajó lerombolódott, csak a szentélye maradt meg.1563-ban Várdai Mihály fia, István a vár kapitánya, kinek fivére Miklós 1564-ben sikeresen védekezett János Zsigmond újabb ostroma ellen. A Várdai család utolsó férfitagja, Mihály 1584-ben meghalt és a hatalmas birtok özvegyének, Dobó Krisztinának és a leányági örökösöknek jutott. A későbbiekben a vár és tartozékai a Telegdy és Szolnoky, majd a Nyáry és Melith, 1687 körül pedig a Homonnai és Zichy családok birtokába kerültek. A XVII. század második felében újra német őrség volt a várban, akiktől 1672-ben Thököly kurucai foglalták el, de az rövidesen ismét a császáriak kezére jutott vissza. 1703-ban II. Rákóczi Ferenc katonái foglalták el és tartották kezükben egészen a szabadságharc bukásáig. 1711 után itt őrzik a megye levéltárát, közgyűlések színhelye és a vármegye börtöne. Ezután a vár hadi jelentősége megszűnt, falai pusztulásnak indultak. A XVIII. század elején a vár és uradalma a Zichy és az Esterházy családok birtokába került, akik a vár köveinek egy részét uradalmi épületeik építéséhez hordatták el. Engedélyükkel a romokat a helyi lakosság is köbányának használta. Teljes pusztulását 1828-ban a helyi birtokosok akadályozták meg. 1897-ben emléktáblát helyeznek el a keleti várfalra.

A vár 1990 óta a Nemzeti Örökség része, mint hazánk építészeti, történeti szempontból kiemelkedően fontos műemléke.

Az első emeleti kőtárban Várday Pelbárt 1438-as síremléke, Telegdy Anna (Nyáry István felesége) 1635-ből származó, latin gyászverset tartalmazó és kettős címert is ábrázoló vörös márvány sírköve látható.

A vár és a várszínpad napjainkban nemzetközi színházi rendezvények színhelye, többek között a minden nyáron megrendezett Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljának. Az eseményen Erdélytől Kanadáig képviseltetik magukat a különböző színházak társulatai.

Fedezd fel a Felső-Tisza-vidéket!

Ezen a honlapon egy csodálatos világ fog eléd tárulni, amely ismeretlenségével, bájával, hangulatos kis falvaiban megbúvó műemlékeivel, rejtőzködő kincseivel mindenkit rabul ejt. Ismerd meg örökséghelyszíneit, indulj el örökségtúráin és fedezd fel a Felső-Tisza-vidéket.