Kölcsey-Kende kúria és történeti kertje, Cégénydányád
Kapcsolat
cím: 4732 Cégénydányád, Dózsa György u. 9.
e-mail: szatmarbereg@hnp.hu
tel.: 70/198-9731
web: http://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/turizmus/szatmarbereg/oldal/cegenydanyad-kolcsey-kende-kastely
látogatás rendje: a megadott nyitvatartási időszakban
A Szamos folyó közvetlen szomszédságában, árvízi szempontból mégis biztonságos magaspartra az ún. gorondra telepítette Kende Zsigmond Szatmár megyei alispán a családi fészekként szolgáló úri lakát. Az 1800-as évek elején elkezdett építkezés sem helyszínében, sem szándékában nem előzmények nélküli, ugyanis az ősi, korabeli dokumentumokban említett Kende kastély is a közelben állhatott, bár ennek pontos helyét, formáját nem ismerjük. A gondosan megtervezett építkezés több fázisból állt, jelenlegi alakját a soron következő bővítések alkalmával nyerte el az 1900-as ével elején.
Az épület állami tulajdonba kerülését követően a fejlesztéseket nem annyira a stílushűség, mindinkább a funkcionalitás vezérelte. Állami Gyermeknevelő Otthon 1958-tól a kétezres évek elejéig működött itt, ekkor a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a több éven át tartó, tervezéssel, sok szakember bevonásával végzett előkészítő munkával, pályázati forrásból felújította az épületet. Az ősi Kende fészek 2016-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt és a gondos kivitelezés eredményeként megszépült épület a bemutatás, az ismeretterjesztés, a környezeti nevelés és a kulturális élet színtere lett. Az ide érkező érdeklődő jól felkészült tárlatvezetők segítségével, állandó kiállítások révén megismerheti a Kölcsei-Kende család történetét, bepillantást nyerhet egy korabeli szalon hangulatába. A különleges természetföldrajzi adottságú Szatmári-sík egyedi gasztronómiai örökségét egy interaktív elemekkel színesített bemutató ismerteti. Természetesen az épületben helyet kapott a vidék páratlan természeti kincseit bemutató természetrajzi kiállítás is. melynek egyik legnépszerűbb eleme az alkonyattól pirkadatig aktív élőlényeket felvonultató sötétszoba.
Nem lenne teljes a bemutatás az épületet övező park ismertetése nélkül. Kende Zsigmond báró lelkes növényszerető és gyűjtő ember volt, az építkezés helyszínének kiválasztásakor sok egyéb szempont mellett nagy hangsúly kapott a természeti környezetbe való beágyazódás is. Az egykori Szamos ártér őshonos tölgy-kőris-szil állományát alapul használva, idős fáit, cserjéit megőrizve, angol tájképi stílusban kezdődött el a park fejlesztése. Ekkor a még több mint ötvenhektáros parkba főleg lomblevelű fák kerültek: platánok, vérbükk, mocsártölgy, babértölgy, tulipánfa, egylevelű kőris fajokkal gazdagította a fásszárúkat. Nagy részük a mai napig megtekinthető, azonban kétségkívül egyik legterebélyesebb, legszebb példányuk a kastély mögött látható, több mint hétméteres törzskerületű platán. Később unokája folytatta a gyűjteményes kert bővítését. Figyelme a tűlevelűek felé fordult, ekkor került be a tiszafa, kolorádófenyő, a duglászfenyő, az erdei fenyő, a simafenyő, a páfrányfenyő, a mocsárciprus és a hamisciprus mára hatalmassá nőtt egyedei. A kiterjedt park fejlesztésekor a kertépítő az őshonos virágos növények megőrzésével és újak betelepítésével tette színpompássá a gyűjteményét. Leghamarabb a téltemető, népies nevén a kikeletnyitó bújik elő időjárástól függően január végén, február első heteiben. Hóolvadás után pompázik a fehér virágú hóvirág és tavaszi tőzike, az előző fajtól eltérően ezek a növények feltételezhető, hogy az eredeti vegetáció részeként maradtak fenn. Szintén telepített virág a tavasszal nyíló halványkék szirmú a csinos szellőrózsa, jelenléte árnyékos, nedves élőhelyen a mogyoróbokrok közelében tömeges.
A gazdag és háborítatlan növényegyüttes ritka állatfajok megjelenését eredményezi. Az egyik simafenyő csúcsán több évtizede fészkel egy hollópár, a platánok kiodvasodott törzse csókáknak nyújt költőhelyet. A fekete harkály hangos kiabálása mellett hallható a jóval csendesebb hamvas küllő elhalló hangja is. Denevérfajok közül nem ritka a fokozottan védett csonkafülű és a folyó mentén vadászó tavi denevér.
A védett növény és állatfajok, a gondosan összeállított fa és cserjegyűjtemény indokolta, hogy a kor jeles szakembere Jávorka Sándor akadémikus 1959-ben kezdeményezte a terület védetté nyilvánítását, azóta a közel 15 hektáros terület országos védelem alatt áll.
