kozepkoritemplomokutja@gmail.com +36 30/446-8383

Lónyay-kastély, Tuzsér

A Mária Terézia nemesi testőrségét is megjárt Lónyay János építette a XVIII.sz. a jelenlegi kastély elődjét. Ez egy hat helyiségből álló barokk épület volt. 

A nagyteremben lévő mennyezeti freskó megőrizte a hajdani épület és parkjának képét oly módon, ahogyan az építkezés után lehetett. Így fogalmunk lehet arról, milyen is volt, akkor amikor elkészült. A festő az építtető Lónyay János alakját is megfestette, aki korabeli ruhában, hatalmas csákóval a fején látható. Később, már az 1870-s években gróf Lónyay Menyhért, pénzügyminiszter, miniszterelnök építteti át a kor neves építészének, Ybl Miklós terveinek alapján és az épület akkor nyeri el mostani alakját. Ekkor készül el az épület két szélső része, amely további helyiségekkel bővíti az épületet, beépítik az épület tetőtérét és egy reprezentatív kocsifelhajtót készítenek a bejárat elé. 

Az épületben lévő freskókat megőrzik és az új helyiségek egy részét a kornak megfelelő falfestésekkel egészítik ki. A főépületet északi és déli oldal felől egy-egy szárnyépület szegélyezi, amely a kastélyhoz kapcsolódó kiszolgáló funkciókat látta el. A főbejárat egy gyönyörű kovácsoltvas kapun keresztül közelíthető meg, amelyhez északi és déli oldalról egy-egy kapuépület csatlakozik.A későbbiek során sok változáson esett át a kastély és a csodálatos kastélypark, amelynek legmegrázóbb eseménye az 1990-ben megtörtént tűzeset volt, amelynek következtében sok értékes részlet pusztult el.

Külön figyelmet érdemelnek a kastély freskói. A mennyezetfestészet a barokk művészet jellegzetes műfaja volt, bravúros technikája miatt a művészetek hierarchiájában is a legrangosabb helyet foglalta el. A török kiűzése után Magyarországon a 18. század volt a nagy építkezések kora, ekkor adódott lehetőség a freskófestészet kibontakozására is. Az építkezésekhez kapcsolódva a mennyezetfestészet lett a katolikus megújulás és az új arisztokrácia legfontosabb reprezentációs eszköze. Természetes, hogy az ország túlnyomóan protestáns területein, így a Tiszántúlon és Erdélyben ez a műfaj nem vert gyökeret. Nagyszabású, világi freskók létrejöttéhez ugyanígy hiányoztak a feltételek: a hatalmas birtokokkal, tehát elegendő anyagi erőforrással rendelkező arisztokrácia. Mindezek miatt igazi különlegesség a tuzséri kastély díszterme, itt van ugyanis a Tiszántúl egyetlen világi témájú, barokk mennyezetfreskója. Megrendelője a kastély építtetője, Lónyay János, festője pedig Michael Wurtzinger volt. Wurtzinger Eperjesen született, a mesterséget Bécsben tanulta, majd Kassán nyert polgárjogot. Innen érkezhetett Tuzsérra 1797-ben, hogy a frissen felépült kastélyt freskókkal díszítse. 

A mennyezetkép alsó szélén egymással szemben a nézőre büszkén mosolygó Lónyay János jelenik meg vörös színű, magyar huszártiszti egyenruhában, egy felhőn ülve. Mögötte katonai karrierjének jelképei látszanak: ágyú, lándzsa és a császári zászló. Előtte pedig a bátorságot jelképező oroszlán tartja a tuzséri birtokot ábrázoló festményt, középen a kastéllyal és kertjével. 

Az építtető portréjával átellenben, szintén egy felhőn ülve egy másik férfi jelenik meg, portréja az előbbivel szinte azonos jelentőségű. Az öntudatosan a nézőre tekintő művész elegáns öltözete megfelel a kor divatjának, térdén rajztáblát tart, jobbjában körzővel mutat a kastély tervrajzára, amit egy angyal tart (a másik kezében mérőrúd van).Első ránézésre a kastélyt tervező építésznek tűnik, a tervrajz jobb sarkában azonban a festő szignatúrája olvasható: „Pinxit Michael Wurtzinger”. A mester mögötti angyal egy oszlopot tart, ami az építészet jelképe, másik kezében azonban festőpaletta és ecsetek vannak, melyek egyértelműen a festészet kellékei. A rejtélyes alak minden bizonnyal a díszterem festőjének önarcképe. Ha az építészeti terveket nem is ő készítette, a díszterem illúziókeltő látszatarchitektúrájának megfestésekor mindenképpen magára öltötte az építész szerepét. Az égbolton megfestett allegória jelentését máig nem sikerült megfejteni. 

A freskó eredetileg az oldalfalakra is kiterjedt, ezek a felületek azonban szinte teljesen elpusztultak. 1945 után a díszterem súlyosan beázott. A mennyezetképet ezután először az 1960-as években restaurálták, ami szinte teljes átfestést jelentett. 1990-ben a kastély teteje leégett, ekkor a mennyezetkép ismét megsérült. Második restaurálására 1996-98 között került sor. Sajnos ez a beavatkozás is jelentős átfestésekkel járt, ami miatta mennyezetkép mai megjelenését nem tekinthetjük hitelesnek. Az oldalfalakon ugyanekkor az elpusztult látszatarchitektúrát felidéző festés készült.

A barokk freskóknál töredékesebb, de mai megjelenésében hitelesebb a szomszédos szoba 1820 körül készült kifestése. Bár első ránézésre erősen hiányos, a türelmes szemlélő a részletekben magas művészi minőséget ismerhet fel. Ez a töredékességgel együtt különleges esztétikai élményt jelent, ami felülmúlja a sajnálatosan átfestett barokk terem keltette hatást. Érdemes megjegyezni, hogy a figurális klasszicista kifestés hasonlóan ritka, a Tiszántúlon, mint a világi témájú barokk freskó. Ez tehát szintén elsőrangú értéke a tuzséri kastélynak.

 

Fedezd fel a Felső-Tisza-vidéket!

Ezen a honlapon egy csodálatos világ fog eléd tárulni, amely ismeretlenségével, bájával, hangulatos kis falvaiban megbúvó műemlékeivel, rejtőzködő kincseivel mindenkit rabul ejt. Ismerd meg örökséghelyszíneit, indulj el örökségtúráin és fedezd fel a Felső-Tisza-vidéket.