kozepkoritemplomokutja@gmail.com +36 30/446-8383

Mágóchy-kastély, Pácin

A Bodrogközben fekvő Pácin vára a Felső-Tisza-vidék és a Zemplén egyik legjelentősebb reneszánsz emléke. A Bodrogköz rendkívül gazdag honfoglalás és Árpád-kori emlékekben. Az épületben kialakított kastélymúzeum földszintjén berendezett kiállítás is ezt az időszakot mutatja be.

Pácin birtokosai a középkorban a legjelentősebb főúri családok közül kerültek ki. Hunyadiak, Szapolyaiak–, a település pedig a tokaji, a tállyai, majd annak elpusztulása utána regéci vár birtokai közé tartozott. A települést nem érte el a török terjeszkedés, így annak erődített várkastélya nem szenvedett ostromot, s az idők során megőrizhette a korszakra jellemző építészeti sajátosságait, amit az 1977 és 1987 között elvégzett munkák során a kastély későreneszánsz stílusú rekonstrukciójával törekedtek bemutatni. Így a várfal külső kapuján belépve egy tornyos-védőfolyosós-lőréses fallal körbevett, kéttornyú központi várkastélyt pillanthat meg a látogató. A déli főhomlokzatot két oldalról pártázatos, sgraffitós törpeárkádsorral díszített torony veszi közre, ami az épület egyik ékessége és a reneszánsz stílus szép motívuma.

A pácini birtok 1570-ben került a Mágóchy (Mágócsi) család tulajdonába, amikor a fiú utód nélküli Mágóchy Gáspár, a birtok akkori tulajdonosának, AlaghyJánosnak a lányát össze-házasította az örökösének tekintett unokaöccsével. A család csillagát magasra emelő Mágóchy Gáspár Munkács várkapitánya és ugyanakkor marhával és borral kereskedő birtokos – észak Magyarország egyikleghatalmasabb és egyben leggazdagabb ura, - döntött a pácini kastély megépítéséről, amit az ifjú pár lakhelyéül szánt.  A házaspár már az 1580-as évek elején a pácini kastélyban lakott (a kapu feletti tábla évszáma szerint 1581-ben fejezték be az építést). Az épület emeleti részén alakították ki a ház urának lakóhelyét, az alsó szinten pedig a szolgáló személyzet és az ellátáshoz tartozó helyiségek – pl. konyha – lettek kialakítva. 

A Károly Gáspár bibliafordító munkáját is támogató, református Mágóchyak halála után rövid ideig az özvegyet feleségül vevő Rákóczi Zsigmond birtokába kerül a hely, de rövidesen –és sikeresen visszaperlik –az amúgy Szerencsen élő asszonytól akatolikusAlaghy család tagjai. A császártól bárói címet is szerzett Alaghy Ferenc és Menyhért birtokossága idejére esett a kastély fénykora. Az épülethez kapcsolttornyok és a védőfal az ő építkezéseiknek eredménye.

A fal bejáratánál felvonóhíd és farkasverem található. Mindezek a fejlesztések azonban inkább reprezentációs szereppel, mintsem komoly védelmi értékkel bírtak. Ezekről az építkezésekről a külső kapuból származó, 1591-es évszámmal ellátott címeres kőkeret tanúskodik. Alaghy Menyhért halála után a birtok a királyra szállt vissza, majd a Sennyei család tulajdonába került, akik egészen 1945-ig voltak Pácin urai. 

Fedezd fel a Felső-Tisza-vidéket!

Ezen a honlapon egy csodálatos világ fog eléd tárulni, amely ismeretlenségével, bájával, hangulatos kis falvaiban megbúvó műemlékeivel, rejtőzködő kincseivel mindenkit rabul ejt. Ismerd meg örökséghelyszíneit, indulj el örökségtúráin és fedezd fel a Felső-Tisza-vidéket.