Paszabi Szőttes Népművészeti Ház, Paszab
Paszab község méltán híres, népművészeti hagyományokra épülő terméke a paszabi szőttes, amely az évek során számos külföldi és belföldi látogatót vonzott a településre. A szőttes készítésének kezdete az 1930-as évekre tehető, de a szövés hagyománya a mai napig élénken él a falu közösségében. Az önkormányzat mindent megtesz azért, hogy a település hírnevét öregbítő népművészeti textíliák készítésének technnikája, illetve a hagyományokra épülő minta- és színvilága az elkövetkezendő időkben is fennmaradjon az utódok számára. A Szőttesház a Fő utca 38. szám alatt, a református templom és parókia szomszédságában található. Könnyen megtalálható a faluközpontban álló, szépen faragott tornácoszlopos és félig zárt fatornácos épület, amely eredetileg iskola volt, melyet az alaprajza is bizonyít. A bejáratnál márványtábla hirdeti, hogy „Itt élt és dolgozott 48 éven át Turi Sándor (1891-1959) néptanító, néprajzkutató, a falu és a táj mindenese.” A szövőház létrehozásában Turi Sándor tanítónak volt nagy szerepe az 1930-as években. A régi népi szőttesek mintakincsét felelevenítő és újjáélesztő szövőház termékeit 1940-ben a Budapesten rendezett kiállításon ismerhette meg a nagyközönség, de a legnagyobb sikert az 1957. évi világkiállításon aratta.
A népművészeti ház baloldali, legnagyobb szobájában kaptak helyet a szövőszékek, a gyűjtött népi bútorokon kiállított eredeti paszabi szőttesek és a helytörténeti gyűjtemény üveges tárlóiban elhelyezett, Turi Sándor által gyűjtött értékes néprajzi tárgyak. Ezekben a táplálkozás, a földművelés, az állattartás és a gyűjtögetés eszközei találhatók, a népi bútorokon és a tárlók alatt pedig a gazdag kerámiaanyagot láthatják az ide látogatók. A Szőttesházban bemutatásra kerülnek a paszabi szőttes minta- és színvilágát tükröző alkotások, melyek között megtalálhatóak párnák, futók, reggeliző szettek, abroszok, függönyök, falvédők, alátétek, melyeken a hagyományos minták mellett igyekeznek a mai kor igényeinek megfelelő mintákat és színeket alkalmazni. Igen széles mintavilággal készülnek ezek a népművészeti termékek: kedveltek rajtuk a bazsarózsás minta, csipkeminta, azsúros minta, halas- illetve kakasminta, szedett minta, parasztcsík, lecskés minta.
A hagyományos piros, fekete, kék színezés mellett készítenek fehér, nyers és natúr szőtteseket is. Ezek a szőttesek számos méretben készülnek: találhatunk köztük 40x90 cm-es, 30x70 cm-es futókat, 40x50 cm-es párnahuzatot, 140x140 cm-es, 110x120 cm-es, 130x160 cm illetve 80x80 cm-es terítőket. A szőttesek természetes anyagokból készülnek, lenfonalat illetve pamutfonalat használnak. A pamutfonal a fehér, nyers, piros és kék színben kerül felhasználásra a színezések kialakítására, a lenfonalat csak fehérített és natúr színben dolgozzák fel. Egy szövőszéken belül többfajta szövési technikát tudnak alkalmazni és bemutatni, hiszen kézi munkával egy szövőszéken többfajta szövési technika alkalmazható. Másféle technikát kell alkalmazni a csipkemintánál, a szedett mintánál illetve parasztcsíkos mintánál.
A Szőttesház különböző szolgáltatásokkal várja a látogatókat: a szőttes készítésének bemutatása hagyományos szövőszékeken, a korabeli szőtteskészítés alapanyagainak, eszközeinek bemutatása a néprajzi, népművészeti gyűjtemény keretein belül. A paszabi önkormányzat 2004 nyarán szervezte meg első ízben a „Paszabi Szőttes Napok” rendezvényt. A szőttes napok programja hagyományosan minden év július első hetében kerül megrendezésre.
