Sóstói erdő, Nyíregyháza
Nyíregyháza tüdeje a várost ölelő, ma már alig 400 hektáros Sóstói-erdő. Hajdan 600 hektár kiterjedésű volt, ám a város terjeszkedésének nyomán jelentős részét kivágták. Bájos legenda él a helyiek emlékezetében az erdő keletkezéséről. E szerint a Bécsben mulatozó földesúr (neve a feledés homályába merült) eljátszotta a pénzét, ezért elhatározta, hogy a földjét beveteti az akkor jó áron eladható mákkal. Hazaüzent, csakhogy az ékezetet lefelejtette az a-ról, így, mikor hazajött, legnagyobb meglepetésére makk sarjadt a mák helyet. A 18-19. századi történet azonban sántít, mert az erdő jóval hamarabb keletkezett.
A Sóstói-erdő a szakemberek szerint minden bizonnyal egyike a nyírségi őserdők kevés számú maradványának. Az erdőt először 1426-ban említik. Későbbi leírásokból az is kiderül, hogy az erdőművelés már a város örökváltsága előtt is vágásos rendben történt. Nyíregyháza örökváltságát – mely két részben történt - megelőzően az erdő nyugati fele a Dessewffy család (1803-ig), a keleti pedig a városalapító Károlyi család (1824-ig) kezében volt. Az utóbbi átadási okmányban szerepel leírás a vágásos erdőművelésről. Rendszeres üzemterv szerinti kezelés 1883 óta történik. Feltehetőleg az 1800-as évek második telepítettek ide akácot, míg a nagyobb mocsaras-vízállásos területekre a lecsapolás után kőrist, szilt és tölgyet. 1924-ben volt egy terv az akácosok 30 éven belüli tölgyessé alakítására, ám ez nem valósult meg. Jellemzőeb tarvágással termelik ki az erdőt, ami után a leghamarabb az akác kezd sarjadni. Jelenleg az erdő harmadát alkotják idős (90-140 év) kocsányos tölgyes állományok
Az erdő területe az elmúlt évszázadok során fokozatosan csökkent. 1774-ben még 588 hektár, 1924-ben 520 ha, 1936-ban pedig csak 464 ha volt az erdő területe, az 1978-ban készült erdészeti üzemterv szerint pedig mindössze 375 hektár, jelenleg 371 hektár. A zsugorodás oka a város terjeszkedése. A terület feldarabolódása is megfigyelhető: 1872-ben megépült a Nyíregyháza-Csap vasútvonal, 1905-ben a kisvasút, a régről meglevő Sóstói-utat pedig főúttá szélesítették. Az 1900-as évek végére tovább növekedett a tájidegen fafajú területek aránya, általánossá vált a tarvágás. Probléma a tölgyes állományok nagyjából egyidejű elöregedése is. Gazdag az erdő aljnövényzete: tavasztól őszig megfigyelhető számos virág: gyöngyvirág, salátaboglárka, kék ibolya, fürtös salamonpecsét. A Nyírség területén igen ritka réti kardvirág (Gladiolus imbricatus) két kisebb állományát 2008-ban fedezték föl.
A Sóstói-erdő mindig is kedvenc kirándulóhelye volt. Ma pedig már számos lehetőség nyílik a fák között a kikapcsolódásra, sportolásra, közösségi programokra. A városközpontból a Sóstói úton biztonságos kerékpárúton jutunk el a zöldbe. A Nyíregyházi Egyetem épületegyüttesét elhagyva, a hajdani Tölgyes csárda (ma Viktória Garden) közelében széles sétány vezet az erdőbe. A Hármasdomb télen-nyáron kedvelt hely. Több, kijelölt ösvényen lehet itt haladni. A Sóstói út túloldalán már a hetvenes években volt erdei tornapálya. Folyamatos fejlesztéseknek és felújításoknak köszönhetően mostanra erdei körszín és színpad, játszótér, kondikert épült ide, valamint lehetőség nyílik kulturált körülmények között grillezésre, bográcsozásra is.
A tornapályától Sóstóig erdei sétány vezet, mely kerékpárral is jól járható (de aki inkább aszfalton szeretne közlekedni, a közeli Korányi úton épült, széles bicikliutat is választhatja), összesen 3 kilométer hosszú. Krúdy Gyula A nyíregyházi beduinok című novellájának helyszíne volt ez az erdőrész: a város hajdani előkelőségei itt hódoltak a 19-20. század fordulóján Kneipp páter tanainak (Sebastian Kneipp 1821–1897 között élt német katolikus pap, aki természetgyógyászattal is foglalkozott.) Ezért is lett a neve: Kneipp sétány. Ezen végighaladva hat táblát találunk, melyen a Krúdy-novella részletekben olvasható. Ennek lényege: a hajdanvolt, nyugdíjas előkelőségek a páter tanait követve odáig merészkedtek lelkesedésükben, hogy anyaszült meztelenül végezték a gyakorlatokat, ami érthető megbotránkozást keltett az asszonyok körében, akik ugyanezen az úton hordták áruikat a piacra. A helyhatóság panaszuk nyomán úgy határozott: a piacra igyekvőknek új útvonalat jelöl ki, Kneipp páter követői pedig ugyanott folytathatják a gyakorlataikat.
