Szamostatárfalvai református templom
Kapcsolat
cím: 4746 Szamostatárfalva, Ady Endre út 58.
e-mail: nincs
tel.: 20/807-9938
web: nincs
látogatás rendje: csak előzetes bejelentkezéssel
A Szamos jobb partján elterülő falu neve személynévi eredetű. 1181-ben említik azt a Tatár nevű férfit, akihez, mint a cégényi monostor szomszédjához, annak jobbágyai átszöktek. Ez alapján a település a XII. század végén jöhetett létre. A falu jelentőségére utal, hogy 1322-ben nemcsak innen keltezi egyik oklevelét a megye alispánja és négy szolgabírája, hanem egyiküket „Tatár” Istvánnak hívják, aki a Gutkeled nemzetségből származott. Tőle eredeztethető a Tatárfalvi család, amely még a XV. században is birtokolta a falut. Közvetlenül a templomról nem ismert középkori adat. A régészeti feltárások alapján úgy tűnik, a templom nagyrészt egy periódusban épült. Az építés idejét a szentélyforma miatt legkorábban a XIII. század második felére tehetjük, viszont nem zárható ki a XIV. század eleji építkezés sem. 1964-ben kezdődött a templom régészeti kutatása, amit helyreállítási munkálatok egészítettek ki, s amely munkálatok 1965-ben fejeződtek be.
A templom kelet-nyugat irányban van tájolva. Két részből áll. Az egyhajós hosszházból és a sokszögzáródású szentélyből. A szentély jelenlegi boltozata nem középkori, de a támpillérek megléte arra utal, hogy azt eredetileg is boltozat fedte. A szentélyt három, rézsűs ablak világítja meg. A templom déli oldalán az 1964-es ásatás egy fából épített, négyzetes helyiség alapfalait tárta fel, melyet sekrestyeként azonosítottak. Ide a falkutatás során feltárt félköríves, keskeny ajtó vezetett. Ettől az ajtótól keletre egy félköríves ülőfülke, amellett balra négyzetes falfülke található, ami szintén négyzetes alakú. Az északkeleti falban lényegesen nagyobb ülőfülke helyezkedik el. Ezeket az 1964-es falkutatás során bontották ki. A szentélyt a hajótól félköríves diadalív választja el. A hajó téglalap alaprajzú, ami sík deszkamennyezettel van lefedve. A déli homlokzatot két félköríves ablak töri át, melyek a szentélyéhez hasonlóan rézsűs kialakításúak. A két ablak közt egy befalazott kapu, a déli kapu látható. Ez formájában és méretében megegyezik a sekrestyeajtóval. A kapu belső oldalán a kapuzáró gerendát is rekonstruálták, amely ugyanolyan szerkezetű, mint a sekrestyeajtóé és a templom védelmét szolgálta. A hajó északi homlokzatán nyílásnak nincs nyoma. Nyugati homlokzata egyszerű kialakítású. Középen nyílik a templom bejáratát képező nyugati kapu, amely a feltételezett építés kori kapu helyén áll. A kapu alakja jelképesen van kialakítva mivel az eredetileg épített főbejárat eredeti formában nem maradt ránk. A templom homlokzatainak érdekessége a túlégetett, sötét színű téglák játékos elrendezése és az idomtéglák alkalmazása az ablakok kialakításánál.
A különálló harangláb a XVIII. század második felében készült. Harangját 1650-ben Wierdt György öntötte Eperjesen. Ez azt jelenti, hogy korábbam már volt egy másik harangtorony a templom mellett és a jelenlegi csak utána épült fel. A kutatás a régi harangtornyot nem találta meg.
