Túristvándi vízimalom, Túristvándi
A malmok megyénk egyik legjelentősebb turisztikai látványosságai. Régen ezek nemcsak az őrlés színterei voltak, hanem a települések életében, a társas kapcsolatok tartásában is igen fontos szerepet játszottak. A Túristvándi vízimalom az egyetlen, ma is eredeti helyén álló, működőképes formában megmaradt ipari műemlék, Közép-Európában is ritkaságnak számít. A Túron épült három hajtókerekes, alulcsapós vízimalom a XVIII. században épült, de helyén már minden valószínűség szerint a XV. században is malom működött, mely akkor a Kölcsey családé volt. Öröklés útján került az istvándi uradalommal együtt a Kende családhoz, és ennek tulajdona volt 1945-ig. A lisztelőmalmok mellett régebben egyéb kalló, fűrész, stb. malmok működtek. Úgy tudjuk, hogy a Túristvándi vízimalomhoz gubakalló is tartozott, melyet 1899-ben szüntettek meg. (Gubakallózás: a gubapokróc vízbe avatása és sűrítése, vízhatlanná tétele a magasból rázúduló vízsugár verő és kavaró ereje által.)
Mivel a vízimalmokat víz nélkül üzemeltetni nem lehetett, a vízimolnároknak mindig gondoskodni kellett arról, hogy a malom meghajtásához mindig elegendő víz álljon rendelkezésre. Ezért a malom előtti folyószakaszon vagy csatornán a vizet felduzzasztották. A túristvándi vízimalom előtt a Túr vizét kellett gátakkal felduzzasztani, hogy elegendő víz álljon rendelkezésre a malom működtetéséhez. A vízláda előtt szemétfelfogót (gerebent) alakítottak ki, hogy a folyóvíz által szállított szemetet (gallyat, szalmát, fadarabot) felfogja. A vizet a hornyolt tölgyfa pallókból készített ún. vízláda vezeti a kerekekre. A duzzasztózsilipet úgy építették meg, hogy a lapátoskerekekhez vezető csatornák elé reteszdeszkákat helyeztek, a víztöbbletet pedig túlfolyócsatornán vezették el. Így a felesleges víz nem üzemelő malom esetén is eltávozhat. A cölöpökön álló, fatalpas, favázas malomház alaprajzi mérete 11,5x10 méter. A vízimalom épületének oldalai fa borításúak (zsilipelt fal), tetőzete zsindellyel fedett. A belső tér világítását segítik az észak-keleti, dél-keleti és a nyugati oldalon elhelyezett ablakok. Az épület tetőzetét egy nagy és egy kisebb torony díszíti. Az épület külső részén három erkély található, melyek jó kilátást biztosítanak a Túr folyóra és annak szép környezetére. A déli oldalon található a duzzasztó zsilip, a vízláda és az alulcsapott, lapátos vízikerekek. A malom már a megépítésekor három vízikerékkel működött, amelyből kettő lisztet őrölt, a harmadik pedig a darálót hajtotta.
A garatba öntött gabonát a faházas serleges felvonó szállította a felülrostás tarárból, normál triőrből és hámozógépből álló tisztítóberendezésekre. Ezek kiválasztották a gabonában lévő gyomokat és szennyeződéseket. A már megtisztított és kissé megnedvesített (hogy őrlés közben a héj ne törjön bele a lisztbe) gabonát egy másik serleges felvonó juttatta el a henger fölött elhelyezett kis garat egyik részébe, majd onnan a molnár ráengedte a rovátkákkal ellátott, megfelelő őrlőrésre beállított hengerek közé, amelyek a gabonát aprítani tudták. Innen az őrölt anyag az osztályozó hasábszitára jutott, amely kiszitálta a lisztet. Ez egy ládába került, a héjas anyag visszakerül a henger egy másik garatjába, a darákat és dercéket pedig a dara- és derceőrlő henger garatjába vezették. Az őrléskor kapott nulláslisztet egy külön ládába engedték, egy másikba pedig a többszöri őrlés során kapott lisztet. A lisztek kiszitálása után visszamaradó anyag a korpa.
A mai malom korszerűsítését 1927-ben végezték el, ekkor helyezték el benne az 1904-ben készült, Ganz-gyártmányú, 22-es típusú hengerszékeket. Közülük az egyik a gabonaszemek töretését, a másik a darák és a dercék őrlését végezte. A malom 1947-ig lisztet is őrölt, 1952-ig darálónak használták, majd berendezéseit nagyrészt leszerelték. Az elhagyott, pusztulásnak ítélt épületet 1962-65 között az Országos Műemléki Felügyelőség szakszerűen rekonstruálta, majd 1995 és 1998 között a Kincstári Vagyoni Igazgatóság felújította. A malom szerkezete így működésre, őrlésre alkalmas ma is. Az épületben a vízimalom történetét, a berendezés működését bemutató kiállítás is megtekinthető.
