kozepkoritemplomokutja@gmail.com +36 30/446-8383

Szatmár-Beregi kerékpáros örökségtúra

Kerékpártúra a Felső-Tisza-vidék szívébe

A Szatmár-Beregi örökségtúra Magyarország észak-keleti szegletének felfedezésére irányul. Arra a vidékre, amelyet Móricz Zsigmond, e táj egyik leghíresebb szülötte, a történelmi Magyarország utolsó tündéri mezejének nevezett. Tündérmező a víz birodalma, amelyet behálóznak a Tisza és mellékfolyói, a Szamos, a Túr és a Kraszna. Ez a vizek által körbezárt érintetlen táj, természetvédelmi területekben rendkívül gazdag és túralehetőségek egész tárházát kínálja az ide érkezőknek. 

A Felső-Tisza-vidék vízitúra útvonalai, fövenyes szabadstrandjai igen népszerűek, de kevesen tudják, hogy ez a térség büszkélkedhet Magyarország egyik leghosszabb kerékpárút-hálózatával, amely bár árvízvédelmi célokból épült, a kerékpáros túrázók számára óriási élményt nyújt. A folyók mentén több száz kilométer hosszan tekeregnek a töltéseken az aszfaltozott töltéskoronák, amelyek kitűnően, és ami fontos, távol az autós forgalomtól, biztonságosan bringázhatóak. Ezen a vidéken nem kell tartanod a fárasztó hegymenetektől vagy meredek lejtőktől. A Felső-Tisza-vidék legmagasabb pontja a Tarpa-Nagyhegy, mindössze 150 méter magas, de gyönyörű panoráma nyílik róla a Kárpátok irányába. Egymástól karnyújtásra lévő, hangulatos, csendes kis falvak között, az illatos Szatmár-beregi alma és szilva ültetvényeken keresztül, csodálatos természeti környezetben vezet útunk arra a vidékre, amely a középkori templomok földje, ahol megismerkedhetünk a mosolygó szentek templomával Csarodán, vagy a mezítlábas Notre Dame-al Tákoson. Ezeket az ékszerdobozhoz hasonló parányi kis templomokat a Középkori templomok útja fűz fel egy útvonalra, amely 2017-ben elnyerte Magyarország legjobb kulturális úticélja címet (www.templomut.hu). Ez az a vidék, amely a magyar irodalom kultikus zarándokhelye, ahol alkotott Kölcsey Ferenc, ahol megszületett a magyar himnusz, ez a táj ihlette Petőfi Sándort vagy a gyermekéveit itt töltő Móricz Zsigmondot. Az Öreg-Túr partján áll az ország egyik utolsó működő vízimalma, Tarpán pedig a Tiszántúl egyik leghíresebb ipartörténeti műemléke a tarpai szárazmalom, amelyet csak lónyúzó malomnak hívtak. Egy dicső kor világát a vámosatya határában álló várrom és e vidék kisnemesi kúriái idézik, melyekből a legszebbeket mutatjuk be az örökségtúra során.

Az első nap célja a Szamos-mente meghódítása, a dél-szatmári táj felfedezése. Az út a Szamos-menti töltésen halad végig Fehérgyarmat és Csenger között, végig a forgalomtól elzárt területen. Útunkat mindvégig a Szamos kíséri. Ezen a vízjárta vidéken a települések a legmagasabb pontokra települtek, terjeszkedésüknek pedig vizek szabtak határt. Az első megálló Cégénydányád, ahol a Kölcsey-Kende kúria megtekintése kihagyhatatlan. A kastélyt Kende Zsigmond épített az 1830-as évekbenklasszicista stílusban, nagyobb átalakításra az 1910-es években került sor. A nemrégiben felújított kúriát egy varázslatos 13 hektáros angolpark veszi körbe, amelyben számos növényritkaság található. A kastélypark büszkesége egy 7 méter átmérőjű platánfa, A kastélyban a Hortobágyi Nemzeti Park felkészült tárlatvezetői és kiállításai ismertetik meg a látogatókkal a Felső-Tisza-vidék természeti értékeit és magát a kúriát. 


 
Cégénydányádot elhagyva két igazán különleges templommal a Gyügyei és a Szamosújlaki református templommal ismerkedünk meg, amelyek attól váltak nemzetközi hírűvé, hogy műemléki felújításukat Európa Nostra díjban részesítették, amely a műemlékvédelem Oscar-díjának tekinthető. Különösen magával ragadó a román stílusú gyügyei templom 1767-ben készült kazettás mennyezete, amelyeken figurális ábrázolásai szimbolikus ábrázolásokat, bibliai jeleneteket hordoznak. Figyelemre méltó még a templom népies barokk berendezése, a szószéke és a karzata. Útban Csenger felé még egy parányi kis árpád-kori templomnál érdemes megállni, a szamostatárfalvai református templomnál, amelynek nagyon különleges falainak homlokzati díszítése. Ennek a díszítési módnak a lényege, hogy a téglák rövidebb oldalát sötétre égették, a falakat pedig vakolatlanul hagyták. Ugyanezzel a dekorációs módszerrel találkozunk Csengerben, Csegöldön és Baktalórántháza középkori templomaiban is. A szamostatárfalvai templom hűen őrzi középkori formáit, ugyanis a falu kegyurainak nem volt elegendő vagyonuk a templom bővítésére, korszerűsítésére. De mérete jelzi azt is, hogy a Felső-Tisza-vidék apró falvaiban mekkora templomok állhattak évszázadokkal ezelőtt. 


 
Szamostatárfalva után visszatérünk a Szamos töltésre és egészen Szamosbecsig haladunk, ahol a nagy forgalmú 49. számú út keresztezi utunkat. Néhány száz métert a Szamos híd fölött, a 49-es úton kell megtennünk, ahol nagyon körültekintően közlekedjünk. Ezt követően ismételten a Szamos-menti töltésre kerekezhetünk fel és egészen Csengerig biztonságosan haladhatunk .Néhány kilométer múlva megérkezünk Csengerbe, Szatmár ékszerdobozába, ahogy az útikönyvek nevezik. Csengerben látható a Felső-Tisza-vidék egyik legnagyobb gótikus temploma, melynek égetett téglás homlokzati díszítése, szögletes tornya, kazettás mennyezete a legizgalmasabb műemlékek sorába emeli ezt a templomot. A templom helyi viszonyokhoz képest szokatlanul nagy mérete jelzi a település középkori jelentőségét. A csengeri református templom igen fontos szerepet töltött be a hitújítás korában, 1576-ben megtartott csengeri zsinat fordulópont volt a magyar reformáció történetében. A 18. század közepén készült kazettás mennyezet a Felső-Tisza-vidék legkorábbi kazettás mennyezetei közé tartozik. A város épületei egységes, úgynevezett Makovecz stílusban épültek, amelyek igazán különleges hangulatot árasztanak, érdemes pár percet szánni a városközpontra. 


 
Csengert elhagyva, Csengersima irányába indulunk, ahol fokozott óvatosságra lesz szükségünk, hiszen a néhány kilométeres távolság kizárólag a 49-es számú úton küzdhető le. A Szamos-menti túra legdélibb pontja Csengersima, melynek kicsiny szigeten álló félköríves szentélyű román kori temploma, a régió legkorábban épült templomai közé tartozik, fa berendezéseit pedig a legszebb 18. századi asztalosmunkák között tartjuk számon. Kazettás mennyezetét ugyanaz a mester készítette, mint a gyügyei kazettás mennyezetet. A kazetták figurális ábrázolásainak teológiai magyarázatát a csengersimai lelkipásztor érzékletesen szemlélteti. Ha az időbe még belefér érdemes ellátogatni Nagygécre, amely az 1970-es árvíz alkalmával írta be magát az emlékezetünkbe. Ebben az évben ugyanis a szomszédos a Szamos áradásakor Romániában felrobbantották a Szamos gátat, amely elárasztotta az akkor virágzó Nagygécet és Komlódtótfalut. Nagygécre építési tilalmat rendeltek el így tilos volt az ott élőknek visszaköltöznie otthonaikba. A település majd negyven éven keresztül az enyészeté lett, ahol a természet fokozatosan hódította vissza az embertől a települést. Ennek állít emléket a templom körül kialakított emlékpark. Úton a szállás felé érdemes betérni Csegöld 14. században épült görög katolikus és Jánkmajtis 15. században épült római katolikus templomába, amelyek szigetként emelkednek ki a Szatmár-beregi régió református tengeréből. Csegöldön a vakolatlan szentély érintetlen középkori formáin ugyanazt a égetett téglás megoldást ismerhetjük meg, mint Csengerben vagy Szamostatárfalván. Szállásunkat Jánkmajtis, Szamosújlak, Penyige háromszögében érdemes lefoglalnunk, amellyel nem érdemes késlekedni, mert ezen a területen még nem épült ki a falusi szállások hálózata, úgy, mint északabbra. 


 
A második nap Kisszekeres-Nagyszekeres-Vámosoroszi-Kölcse-Sonkád-Túristvándi-Szatmárcseke-Nagyar-Tivadar-Tarpa-Márokpapi-Beregdaróc-Csaroda útvonalon folytatjuk utunkat. A nap első felében végig alacsony forgalmú mellékutakon haladunk, a Tiszát átlépve pedig ismételten töltéseken kanyarog utunk. A kisszekeresi református templom már az útról mutatja középkori formáit, ahová érdemes betérni. Ezzel szemben a nagyszekeresi református templom kötelező és kihúzandó eleme a bakancslistánknak. A négy fiatornyos faharanglábbal rendelkező templom egy kicsiny szigeten áll, amelyet a Gőgő-Szenke patak fog közre. A templomot körül ölelő természeti képződmény jól mutatja hogyan is nézhetett ki a Felső-Tisza-vidék a folyószabályozásokat megelőzően. A 15. században épült nagyszekeresi templom egekbe törő csúcsíves, mérműves ablakaival, támpilléreivel, diadalívével a gótikus templomépítészet legszebb példái közé tartozik a Felső-Tisza-vidéken. Ajánljuk a vándorok figyelmébe a szentély boltozatrekonstrukcióját, amelyből megtudhatjuk, hogyan is épültek fel a középkori bordás boltozatok. Magával ragadó látványt nyújt a templom berendezése, a szószék, a mózespad, a karzat és a padok mellvédje, amelyet Asztalos Ódor Gábor asztalosmester készített az 1770-es és 1780-as években. Asztalos Ódor Gábor nevéhez és kezéhez fűződnek a szatmári területek legszebb berendezési tárgyai.


 
Nagyszekerest elhagyva már messziről látható Vámosoroszi hatalmas barokk formájú kőből készült templomtornya, úgyhogy mindenki menjen toronyirány, ahol megismerkedhetünk a Felső-Tisza-vidék új üdvöskéjével, a Vámosoroszi református templommal. A Kisszekerest, Nagyszekerest és Vámosoroszit összekötő mellékúton jelentéktelen forgalommal kell számolnunk, ellenben az út melletti természetvédelmi területeken nem ritkák az élelem után kutató róka és borz családok. A vámosoroszi templom helyreállítása az elmúlt tíz évben több szakaszban zajlott le, ahol a kutatások igen látványos eredményeket hoztak a napvilágra. A templom homlokzatán körbe díszítő festések húzódnak, a szentély pedig számos latin és magyar nyelvű feliratot őrzött meg. A szentély boltozatának bordáin végig futó díszítő motívumok és sárkányos címert és emberfejet ábrázoló zárókő festései a legutóbbi kutatás során láttak napvilágot. A szentély karzata mögött található egy igen különleges falkép, amely a bűnbeesés jelenetét ábrázolja. Az alakos ábrázolású freskó jelentőségét az adja, hogy a 16. században, a templom vallásváltása után készült. A templom szószékkoronáját, mózesszékét és karzatátVasvári Ódor Gábor készítette. 


 
Vámosoroszit elhagyva Fülesdnél sajnos egy rövid időre ki kell lépnünk a 491-es számú főútra, amely nagyobb tranzitforgalmat bonyolít. De választhatunk egy biztonságosabb kerülő utat is, ha Császló felöl közelítjük meg Sonkádot. Ez utóbbi út Császló után jóval rosszabb minőségű, de szinte a madár sem jár rajta. Ha ezt az utat választjuk Sonkádon a Túr-Bukónál lyukadunk ki. Ha a 491-es utat választjuk, számoljunk az ukrán-magyar határon átmenőm tranzit forgalommal. Ebben az esetben Kölcsén haladunk át először, ahol az út mellett magasodik Kölcse gótikus eredetű fa haranglábas református temploma. A templom felújítása jelenleg is zajlik, a műemléki kutatások számos izgalmas eredménnyel kecsegtetnek. A templom jelenleg a félkész állapotát mutatja, hiszen az útról nézve igényesen felújított zsindelyfedésű tetőszerkezete és északi homlokzata alapján úgy tűnik, mintha egy gyönyörűen felújított templommal állnánk szembe, azonban déli homlokzata egyelőre érintetlen. A templom belsejében megszemlélhetjük a restaurátori, régészeti kutatóablakok jóvoltából a szentély töredékes freskóit vagy a karzatok eredeti színvilágát. A templom berendezési tárgyai ismét Vasvári Ódor Gábor nevét fémjelzik. Különösen izgalmas látványt nyújt a kazettás mennyezet közepén elhelyezkedő királykazetta. Kölcse után néhány perc múlva Sonkádra érkezünk, amely örökségtúránk egyik fénypontja. A sonkádi református templomot a virágok templomaként tartják számon. A templom fa berendezései, kazettás mennyezete, karzata, szószékkoronája lenyűgöző látványt nyújt, de nem volt ez így a 90-es évek előtt. A XV. században épült templom néhány éve közelebb állt a teljes pusztuláshoz, mint bármikor az évszázadok során. Ekkorra a templom már olyan rossz állapotban volt, hogy istentiszteletek megtartására sem volt alkalmas. Az 1990-es évek közepén induló munkák során kiderült, hogy falak felületei és a lyukas mennyezet valódi kincseket rejtenek. Az épület és berendezéseinek hiteles és bravúros restaurálásáért a templom 1998-ban EuropaNostra díjban részesült, amely ráirányította a nemzetközi műemlékvédelem figyelmét a Felső-Tisza-vidék egyházi örökségére. 


 
Túristvándi és Szatmárcseke a klasszikus Felső-Tisza-vidéki kirándulás kihagyhatatlan állomása, így mi is célba vesszük. Ismét alacsony forgalmú mellékutakon juthatunk el az Öreg-Túr partján álló vízimalomhoz, Túristvándiba, ahol az ember úgy érzi magát, mintha egy mesébe csöppent volna. Valaha rengeteg vízi és szárazmalom állt a Felső-Tisza-vidék falvaiban, ahol őröltették az emberek a terményeiket. A malmok nem csak a gazdaság számára voltak fontosak, hanem fontos találkozási pontjai voltak a helyi közösségeknek.  Túristvándiban található Közép-Európa legnagyobb még ma is működőképes favázas vízimalma, amely a 18. században épült. A festői környezetben álló malom különlegessége, hogy az Öreg-Túr vize a lapátokkal nem felülről, hanem alulról érintkezik. A vízimalom festői környezetben, az Öreg-Túr partján áll. 


 
Szatmárcseke csónakfejfás temetője nagyon-nagyon ismert. A temetőben 1200 tölgyfából készült 1,5-2 méteres fejfa sorakozik, melynek eredetére keresi a tudomány a válaszokat. Több feltételezés is van, de megnyugtató válasz egyelőre nem született. A helyi hagyományok úgy tartják, hogy a temetőt a rendszeres áradások és belvizek következtében csak csónakkal lehetett megközelíteni, így a sírok fejfáját csónak alakúra faragták, hogy le tudják úsztatni a holtakat végső nyughelyükre. Más feltételezések szerint a fejfák stilizált emberarcokat ábrázolnak. A néprajztudomány álláspontja szerint számos helyen megvannak a temetkezés és kopjafafaragás helyi hagyományai, de ezek a régi tradíciók feledésbe merültek. Szatmárcsekén ezzel szemben tovább élt a kopjafakészítés ezen hagyománya, amely rendkívül ritka jelenség. Mások szerint ez a temetkezés egészen az ősi ugar-kori temetkezési szokásokig vezet vissza. Szatmárcseke és Kölcsey Ferenc neve szorosan összeforrt, hiszen itt élt 1815 és 1838 között, ebben a faluban írta a himnuszt, illetve itt lelt végső nyugalomra a reformkor egyik vezéralakja, a magyar irodalom és kultúra egyik legnagyobb formátuma. Ennek állít emléket a csónakfejfás temetőben található Kölcsey mauzóleum, amely felkerült a történelmi emlékhelyek listájára is.


 
Nagyar újabb irodalomtörténeti momentumokkal szolgál az utazók számára, ugyanis a néphagyomány szerint a település határában álló Petőfi fa alatt írta Petőfi Sándor Tisza című versét. A faluban található 1879-ben klasszicista stílusban épült, néhány éve igényesen felújított Luby-kúria és az épületet övező rózsakert igen impozáns látványt nyújt. A Kisart és Tivadart összekötő Tisza hídon lépünk át a Beregbe, már a hídról lenézve láthatjuk a tivadari szabadstrandot, amely a Felső-Tisza-vidék egyik közkedvelt strandját. Itt érdemes megmártózni a szőke Tiszában. Tivadarnál ismét fel tudunk menni a gátra, ahol a beregi árapasztó tározó aszfaltozott töltésén haladunk egészen Tarpáig. A gát egyik oldalán a Tisza zúg, a másik oldalon alma és szilvaföldek lenyűgöző látványa tárul a szemünk elé. A Tivadar és Tarpa közötti gát tetejéről már messze látszik a tarpai református templom, hatalmas fehér tornya, amely a Bereg legnagyobb gótikus eredetű temploma. A tarpai templomban több igazán izgalmas dologgal ismerkedhettek meg, mint például a Szent György legendával vagy az egykori kegyúri Báthory család patrónusának ősi legendájával. A templomban látható Szent György freskó Magyarország legismertebb Szent György legenda ábrázolásai közé tartozik, amely a jó, gonosz felett aratott győzelmét mutatja be. A Báthory család esetében a Szent György legendának ennél mélyebb jelentéstartalma is van, hiszen a család eredetmondája szerint a család ősének számító Vid, az ecsedi lápban rejtőző sárkány legyőzésével vált híressé. A templom kapuja szintén figyelemre méltó, amely még a középkorban készült.  Magyarországon mindössze néhány ilyen régi asztalos mestermű maradt fent. Tarpa tartogat még látnivalókat bőven. A tarpai szárazmalom a Tiszántúl egyik legpatinásabb ipartörténeti műemléke, amelyet a népi köznyelv csak lónyúzó malomnak hívott. A Tarpán látható szárazmalom jelentősége elsősorban abban áll, hogy a ez Tiszántúl utolsó eredeti helyén álló szárazmalma. Márokpapi felé haladva Tarpa határában áll a Tarpai-Nagyhegy, amely egy 154 méter magas vulkáni kúp, ahonnan csodálatos panoráma tárul a Kárpátok hegyeire. Érdemes egy gyors gyalogtúra keretében felmenni a hegy tetejére. Ennek a kimerítő, élményekben rendkívül gazdag nap végére Tivadar-Beregdaróc-Csaroda háromszögében érdemes a szálláshelyünket felkutatni, mivel ez a terület számos, igényes falusi szálláshelyben bővelkedik, emellett ifjúság szálló működik Tivadaron, Panzió pedig Beregdarócon. 

 
Az örökségtúra zárónapján elsőként Márokpapiba érdemes betérni, az itt található református templom arányaival, fa harangtornyával, az ablak körül tekergő virágmintás kifestéseivel az egyik legszebb középkori eredetű műemléke a Beregnek. Márokpapitól egészen Vásárosnaményig a 41. számú fő közlekedési út mellett futó aszfaltozott gáton tudunk biztonságosan tekerni. Figyeljünk a lehajtókra, mert a töltés a falvak háta mögött fut, ahonnan nehezebb a tájékozódás. A lehajtók egy része ráadásul nem aszfaltozott, így esőzés esetén a földutak feláznak. Ami ezután vár ránk, az valóban az örökségtúra legnagyobb kuriózuma. Csarodán. A Csarodán található árpád-kori templom Magyarország egyik legkülönlegesebb temploma, amelyet a mosolygó szentek templomának is hívnak. Gyönyörű környezetéből, Csaronda-patak árteréből kiemelkedő templom nevét a templom északi falán lévő szentekről kapta, amelyeket készítője mosolygó szájjal, kedves arccal ábrázolt. A templom falai számos freskót őriztek meg a középkorból, de lenyűgöző látványt nyújtanak a 17. századból származó virágmintás falfestések is. A templom középkori falai padlótól a tetőig őrzik a középkor és a reformáció korának falképeit.  Díszes berendezése egészen magával ragadó látványt nyújt. 


 
Csaroda mellett található egy másik híres beregi falu, Tákos. Tákos a református templomáról vált nemzetközi szinten ismertté, amelyet úgy emlegetnek errefelé, hogy a mezítlábas Notre Dame. Hogy miért is kapta ezt a nevet, mindenki meg fogja érteni, ha belép ebbe a parányi kis 18. században épült templomba, amely szerepel világörökségi várományos listán. A Felső-Tisza-vidéken rendkívül elterjedt volt a faépítkezés, mivel ez egy erdőkben gazdag régió volt egészen a 19. századig. A tákosi templom sárból és fából készült paticsfala, malomkőre épült szószéke és Asztalos Lándor Ferenc asztalosmester kimagasló művészi színvonalon készült kazettás mennyezete és faragott padozata bámulatos összhangot teremt, amelyet méltó módon mutat be a templom idegenvezetője Viola néni. 
Ezt követően Vásárosnaményba, a Bereg szívébe érkezünk meg, ahol a leghíresebb a Felső-Tisza-vidéki szabadstrand található, melynek olyan homokos partja, mintha a tengerparton lennénk. A Felső-Tisza-vidéken a Tisza vize tisztább, a szabad strandok homokos partja pedig vetekszik a tengerpartok homokjával. A város büszkesége a Tomcsányi-kastély, amely a régió legszebb kastélyai közé tartozik, falai a Bereg Múzeumnak adnak otthont. Ezt követően ismét felhajtunk a gátra a vásárosnaményi Tisza híd körforgalmánál, amelyen egészen Lónyáig vezet az utunk. Itt kiadós tekerésben lesz részünk, hiszen a forgalomtól elválasztott aszfaltozott gáton egészen Lónyáig, a Bereg legészakibb pontjáig haladunk előre. Gondoskodjunk megfelelő mennyiségű vízről, hiszen a töltésen elkerüljük a településeket és a vízvételi lehetőségeket. Vásárosnaménytól Tiszaszalka, Tiszavid, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Mátyus mellett elhaladva érkezünk meg Lónyára. Ha nagy a hőség inkább a közúton menjünk és nem a gáton. A 14. század első felében épült lónyai református templom látványa azonban feledteti a megtett kilométerek fáradalmát. Lónya annak a lónyai- családnak az ősi birtoka volt, melynek leghíresebb tagja Lónyay Menyhért, a dualizmus korában pénzügyminiszter és miniszterelnök is volt. De mielőtt a Lónyay családhoz került volna, maga Bánk bán is a falu birtokosai közé tartozott. A Lónyay család Lónyán található családi kriptáját érdemes felkeresni, amelyhez a lelkipásztortól elkérhetjük a kulcsot. Az 1300-as évek elejéről származó templom falai, padlójától, a mennyezetig tele vannak különböző korokból származó freskókkal, amelyek csak néhány éve, a tiszai árvízi helyreállítások során bukkantak elő a vastag vakolatrétegek mögül. A templom előtt álló fa harangtornyot a Felső-Tisza-vidék legszebb haranglábaként tartják számon.  


 
A Tiszán kompon Lónyánál kelünk át Tiszamogyorós irányába és búcsút is intünk a Szatmár-Beregnek. Innen Mándok és Tuzsér felé vesszük az irányt. Mielőtt betérnénk Tuzsérra, érdemes megállni a mándoki Forgács-kastély előtt, amelyet néhány évvel ezelőtt alakítottak át kastélyszállóvá. Tuzsérra érve, az örökségtúra utolsó állomásaként térjünk be meg a Lónyay-kastélyba, amely a család egykori birtokközpontjában áll. A kastély a Tiszántúl egyetlen barokk kastélya, amely valóban a Felső-Tisza-vidék legszebb kastélyai közé tartozik. Tuzséron, Záhonyba vagy Kisvárdán ismét vonatra szállhatunk, a 100-as vasútvonal mentén pedig könnyen haza juthatunk, hiszen ez Kelet-Magyarország egyik legjelentősebb vasúti szárnyvonala. 


Első nap:  táv hossza: 45,3 km.

Útvonal:     
Fehérgyarmat - Cégénydányád (7,2 km) - Gyügye (1,8 km) - Szamosújlak (1,7 km) - Szamostatárfalva (8,8 km) - Csenger (6,2 km) - Csengersima (3,7 km) - Jánkmajtis (8,9 km) - Szamosújlak (7 km)

Látnivalók:    
Cégénydányád, Kölcsey-Kende kúria; Gyügye és Szamosújlak EuropaNostra Díjas református templomai; Szamostatárfalva református temploma; Csengeri református templom és Makovecz városközpont; Csengersimai református templom; a megmaradás temploma Nagygécen; Csegöldi görög katolikus templom; Jánkmajtisi római katolikus templom.

 

Második nap: A táv hossza:  77 km                    

Útvonal:     
Szamosújlak - Nagyszekeres (13,5 km) - Kisszekeres (2,4 km) - Vámosoroszi (5,2 km) - Kölcse (8,6 km) - Sonkád (2,7 km) - Túristvándi (11,3 km) - Szatmárcseke (4,7 km) - Nagyar (7,7 km) - Tarpa (8,9 km) - Márokpapi (6,1 km) - Csaroda (5,9 km)

Látnivalók:    
Kisszekeresi és nagyszekeresi református templom; Vámosoroszi református temploma; Kölcsei református templom; Sonkád Európa Nostra díjas református temploma; Túristvándi, vízimalom; Szatmárcsekei csónakfejfás temető; Luby-kúria és Petőfi-fa Nagyarban; Tarpai szárazmalom és református templom, tarpai nagy-hegy

 

Harmadik nap:A táv hossza:  69,4 km.

Útvonal:     
Csaroda - Vámosatya (8,9 km) – Tákos- Vásárosnamény (11,3 km) - Vásárosnamény - Lónya (33 km) – Mándok (7,2 km) – Tuzsér (9 km)

Látnivalók:    
Márokpapi református temploma; 11. Csarodai református templom; Tákosi református templom; Beregi Múzeum és Tomcsányi-kastély Vásárosnaményban; Lónyai református templom és a Lónyay család kriptája; Tuzséri Lónyay-kastély 

 

A túra teljes hossza:    191.7 km

 

Interaktív térkép megtekintése lent vagy nyissa google maps segítségével.

Fedezd fel a Felső-Tisza-vidéket!

Ezen a honlapon egy csodálatos világ fog eléd tárulni, amely ismeretlenségével, bájával, hangulatos kis falvaiban megbúvó műemlékeivel, rejtőzködő kincseivel mindenkit rabul ejt. Ismerd meg örökséghelyszíneit, indulj el örökségtúráin és fedezd fel a Felső-Tisza-vidéket.