Történelmi emlékhelyek örökségtúra

Kerékpártúra a Nyírség történelmi emlékhelyei között

A történelmi emlékhelyek örökségtúra a Nyírség, tájait, monumentális emlékhelyeit fűzi fel, érintve a Partim és a Hajdú-vidék határait.A túra a Dél-Nyírséget szeli át, széltében és hosszában Nyíregyházától Nagykárolyig, Nyírbátortól Debrecenig. Az örökségtúra által érintett emlékhelyek jelentőségüket tekintve a Kárpát-medence kiemelt örökséghelyszínei, nemzetközi mércével mérve is figyelemreméltó műemlékek és természetvédelmi területek. 

Ez az útvonal a „nagy durranások”, a térség nagy kaliberű idegenforgalmi látványosságait fűzi fel egy útvonalra. A Báthori, a Kállay és a Károlyi történelmi jelentőségű nemesi családok nyomdokain haladunk végig, amelyek formálták e vidék épített örökségét. Az örökségtúra három tájegységen és két országon halad keresztül Nyíregyháza-Nagykároly-Debrecen között. Nyíregyháza és Nagykároly között egyelőre csak egy-két szakaszon épültek kerékpárutak, így néhány helyen kénytelenek leszünk megbirkózni a 4911-es számú főút forgalmával. A túra harmadik napján, Debrecen és Nyírbátor között azonban végig kerékpárúton bringázhatunk. A Dél-Nyírségben már elindultak olyan kerékpárút fejlesztések, amelyek reményeink szerint, néhány éven belül egységes hálózattá fognak alakulniNyíregyháza, Nyírbátor és Debrecen között, ezáltal felkerül ez a terület is a kerékpáros térképekre. Személyigazolványra szüksége lesz mindenkinek a határátlépéshez, hiszen Románia még nem része a schengeni övezetnek. 

Az örökségtúra Nyíregyházáról, a Kossuth térről indul, ahol megismerkedhetünk a megyeszékhely historizáló városközpontjával, eklektikus stílusú főterével. Amennyiben időnk engedi térjünk be a 18. század utolsó harmadában épült nyíregyházi evangélikus templomba, amely Magyarország legnagyobb evangélikus templomai közé tartozik. Nyíregyházáról, a jelenlegi megyeszékhelyről, Nagykállóba, az egykori vármegye központ felé indulunk, amely egészen 1876-ig volt Szabolcs vármegye székhelye. 

Ennek a korszaknak az emlékét őrzi a város központjában található egykori vármegyeháza, amely 1769-1780 épült barokk stílusban. A 16. században a török hódítás felértékelte a Kállay-család tulajdonában álló kállói várkastély jelentőségét, amelyet 1570-es években építettek át végvárrá. 1570-es években épült kálló olaszbástyás, négyszögletes alaprajzú, fülesbástyás erődje, amely igen korszerű erődnek számított, a szatmári, ecsedi, kisvárdai várral együtt a Királyi Magyarország északkeleti határait védte. A kállói várat Rákóczi-szabadságharc idején bontották el, melynek köveiből felépült a református templom. A városhoz tartozó Harangod igen népszerű kirándulóhely, ahol több, mint húsz éve népművészeti táborokat szerveznek. Harangod Makovecz Imre tanítványa, Ekler Dezső által tervezett emblematikus épületekről ismert. Nagykállót elhagyva a szomszédos Kállósemjében, a Kállay család egykori birtokközpontjában álló Kállay-kúriát vesszük célba. Nagykálló és Kállósemjén között végig kerékpárúton tudunk közlekedni. A Kállay-család volt Szabolcs vármegye egyik legjelentőbb nemesi családja, melynek eredete egészen a 13. századig nyúlik vissza. A család hosszú története alatt számos magas rangú pozíciót töltött be a vármegye és a magyar királyság életében, egyik leghíresebb tagja Kállay Miklós a II. világháború éveiben volt Magyarország miniszterelnöke. A Kállay család mauzóleuma a kúria ősparkjában áll, ahol maga Kállay Miklós miniszterelnök is örök nyugalomra lelt. A Kállósemjénben található barokk kúriát az 1760-as években ugyanaz a SalvatorAprilis olasz építész építette, aki a kállói vármegyeházát. A kúria egészen 1945-ig a Kállay-család rezidenciája volt, a világháború alatt a szovjet katonák kifosztották, ezt követően a település lakossága vitte el a mozdítható értékeket. Az ötvenes években az épület új közjóléti funkciókat kapott, majd évtizedeken keresztül üresen állt. Néhány éve indult el a Kállay-kúria helyreállítása, melynek eredményeként ma régi fényében tündököl. A kastélyban színvonalas kiállítások, kávézó várja a túrázókat.  

Kállósemjén után Máriapócs felé indulunk tovább. Rövid ideig a 4911-es úton haladunk, de a pócspetri elágazásnál letérve ismételten alacsony forgalmú mellékúton mehetünk tovább. Pócspetri hallatán mindenkinek a pócspetri ügy juthat eszébe. 1948-ben a kommunista párt elindította az egyházi iskolák megszüntetését és államosítását. A katolikus püspöki kar tiltakozásra buzdította a híveket, amely során Pócspetriben helyi ellentüntetés bontakozott ki. Az események során a saját fegyvere által életét vesztette egy rendőr, melynek következtében a karhatalom koncepciós pert indított a jegyző és a plébános falu ellen. A történelmi szembenézés és Királyfalvi Miklós rehabilitálása jegyében az események színhelyének helyet adó Irinyi-kúria épültetét, történelmi emlékhellyé nyilvánítottak 2018-ban. Pócspetrit Máriapóccsal kerékpárút köti össze, ahonnan már messziről látszanak a máriapócsi kegytemplom barokk tornyai. 

A Felső-Tisza-vidék, kiemelten a Nyírség néprajzi, etnikai vallási arculata sokat változott a 17-18. század folyamán. A szervezett népességbetelepítések a Dél-Nyírség területén a török kiűzését követően gyorsultak fel. Ez a terület sokat szenvedett a török háborúk időszakában, melynek eredményeként sokan elmenekültek el. A munkaerőhiány pótlása érdekében a földbirtokosok görög katolikus ruszin, román és római katolikus német nemzetiségű népességet telepítettek be. Pócsra a 17. században a görög katolikus vallású ruszin családokat telepített be az akkor földbirtokos, akik a bizánci rítusnak megfelelő fatemplomot emeltek. Ebben a templomban helyezte el, a török rabságból kiszabadulást követően Csibi László, az Istenszülőt ábrázoló fogadalmi képét, amely 1696-ban közel egy hónapon át könnyezett.  A csodás események híre a bécsi udvarba is eljutott. I. Lipót császára elszállította a képet, amely ma is megtekinthető Szent István dómban (az új helyszínen a kép soha nem könnyezett). A pócsi lakosság nyomására 1707-ben új Mária-ikon készült, amely 1715-ben három napon át újra hullatta a könnyeit. Az újabb csoda zarándokok tömegeit vonzotta Máriapócsra, ezért egyre sürgetőbbé vált egy nagyobb templom építése. Ekkor merült fel a munkácsi püspökség részéről egy reprezentatív székesegyház és bazilita kolostor építésének igénye a zarándokok kiszolgálása érdekében. Az ellenreformációban érdekelt bécsi udvar és a 18. században felemelkedő udvarhű új nemesség számára különösen fontos volt az új kultuszhelyek és búcsújáróhelyek kialakítása, a zarándoklatok terjesztése, melynek gondozását többnyire valamilyen szerzetesrendre bízták. Így jelent meg Pócson a Bazilita rend. A székesegyház építése 1731-ben indult el és egészen 1749-ig tartott, immár a kor ízlésnek megfelelően barokk stílusban. A 18. században fellendülő ellenreformáció szakrális építészetének művészeti nyelve a barokk volt, amely monumentális méreteivel, ünnepi megjelenésével, képzőművészeti alkotásaival, a lenyűgözés erejével kívánt hatni a hívók lelkére. A Felső-Tisza-vidék legszebb barokk építészeti emlékei közé tartozik a máriapócsi kegytemplom, amelynek igazán különleges látványt nyújtanak égbe szökő tornyai. A kegytemplom és a bazilita kolostor történelmi emlékhely rangot kapott néhány éve. A székesegyház árnyékában húzódik meg a 15. században épült római katolikus templom. 

Máriapócs után az ófehértói római katolikus templom felkeresésére vállalkozunk. A két település között alacsony forgalmú mellékúton tudunk haladni. A Felső-Tisza-vidék tájait többségében református gyülekezetek használatában álló, középkori eredetű templomok övezik. Ezzel szemben a Dél-Nyírségben több kimagasló műemléki értéket képviselő római katolikus templommal találkozhatunk Nyírbátorban, Nyírbélteken, Máriapócson, Ófehértón. Ezek közül kétségkívül az egyik legjelentősebb művészeti értékkel bíró római katolikus templom az ófehértói. A templom különlegesét adja, hogy nagy kiterjedésben találhatóak a 15. századból származó freskók, nagy részük feltárása és restaurálása jelenleg is zajlik.  A Krisztus életét és szenvedéstörténetétbemutató sorozatból a Jézus elfogatása (Júdás csókja) és a 12 éves Jézus tanítása jelenetek maradtak meg a legjobb állapotban. Az épen maradt részletek közül Assisi Szent Klára, a diadalív déli oldalán pedig a leprás beteget ápoló Árpádházi Szent Erzsébet látható. Az északi hajófalon Szent György legendája elevenedik meg. Sárkányölő Szent György alakjagyakran feltűnik a Báthory-család által építtetett templomokban, hiszen a család címerállata a sárkány volt. A szentélyben két felszentelési kereszt, valamint Szent Katalin és a kezében tartott apró sárkányról felismerhető Antióchiai Szent Margit ábrázolása látható.A már csak részleteiben látható Szent György legenda utal a templom egykori kegyurára a Báthori családra, a virágmintás, ornamentális motívumok pedig arra az időszakra, amikor a reformátusok használatában áll az épület. 

Ófehértó után, Nyírgyulajon keresztül Nyírbátor felé haladunk tovább. Nyírgyulaj és Nyírbátor között óvatosan tekerünk az úton, hiszen ezt az útszakaszt veszik igénybe azok az autósok, akik az M3-as autópályát a nyírbátori lehajtónál hagyják el. Nyírbátorba a szénatéri víztározó mellett érkezünk meg, amely a horgászok kedvelt tava. Nyírbátorban garantáltan el lehet tölteni egy fél napot a város történelmi örökségének felkeresésével, ezért döntenünk kell. Meghódítjuk a Báthory család egykori birtokközpontját, vagy másnapra tartogatjuk ezt, és folytatjuk az utunkat Nagykároly felé. Ennek érdekében, hogy minél több időt tudjunk szánni erre a csodálatos nyírségi városra, azt javasoljuk folytassuk az utat, de előtte térjünk be valamelyik hangulatos étteremébe. Nyírbátort követően Nyírvasvári, Terem, Vállalj irányába, a 4911-es utat körül ölelő nyírségi erdőkön, ligeteken keresztül haladva érjük el a magyar-román országhatárt, amelyet rövid várakozás után, a személyigazolványunk felmutatásával léphetünk át. Vállaj és Nagykároly között megélénkülő forgalomra kell számítani. 

Nagykároly egy rendkívül hangulatos kisváros a magyar-román határtól mindössze néhány kilométerre. A város épített és szellemi öröksége kimagasló jelentőségű a magyar kultúrtörténet szempontjából. Elég ha arra gondolunk, hogy itt született Károli Gáspár, akinek az első magyar nyelvű Bibliát köszönhetjük. Kölcsey Ferenc ebben a városban dolgozott vármegyei jegyzőként, Petőfi Sándor itt ismerkedett meg Szendrey Júliával, Ady Endre pedig itt végezte el az elemi iskolát. Kaffka Margit, szintén itt látta meg a napvilágot, akinek látogatható szülőháza. Nagykároly 1780-as évektől, 1876-ig Szatmár vármegye központja volt, ez az időszak több reprezentatív épületet hagyott az utókorra. A Kalazanczi Szent József templomtól a Károlyi-kastélyig hangulatos terek hálójában kedves kis éttermek, kávézók, igényes hotelek sorakoznak. Az 1769-1778 között épült Kalazanczi Szent József templom monumentális méreteivel, barokk formáival, homlokzati szobraival hívja fel magára a figyelmet. A barokk festészet egyik igazán tehetséges képviselője, Johann IgnazCimbal készítette a főoltár és a nyolc mellékoltár festményeit. Az épület egy 1834-es földrengés alkalmával óriási károkat szenvedett, ezt követően többszöri átépítésen esett át. 1891-ben a Károlyi család a felújítási tervek elkészítésével nem kisebb személyt bízott meg mint Ybl Miklóst, akihez a szomszédoskaplonyi templom átépítése is fűződik. Végig tekerve tereken, a város utcáin, elnézve ezt a számos történelmi léptékű épületet, joggal merül fel az emberben a kérdés, minek köszönheti ez a húsz ezres kisváros ezt az igen gazdag kulturális örökséget. Nagykároly és környékének múltja a Károlyi család nevével forrt össze. A Károlyi család felemelkedése már a középkorban elindult, a család birtokközpontja Nagykároly volt, ahol Károlyi László 1482-ben várat épített, amely a jelenlegi Károlyi-kastély első építési periódusa volt. A vár jelentősége a 16. században, a török fenyegetés hatására nőtt meg, amikor része lett a Magyar Királyság észak-keleti területeinek védelmét ellátó kállói, szatmári, ecsedi, erdődi várakból álló végvárrendszernek.  Az épület a 16-17. században jelentős erődítési munkálatokat végeznek, vizes árokkal, sáncokkal, erős falakkal veszik körbe, sarkait négy bástyával toldják meg. Miután 1660-ban Várad elesik, a végvárrendszerben betöltött szerepe felértékelődik, így az 1660-as években korszerűsítik. A vár katonai jelentőségét a Rákóczi-szabadságharcot követően veszíti el. Károlyi Sándort bízza meg a bécsi udvar a szabadságharcot lezáró szatmári béke előkészítésével. Rákóczi és Károlyi több alkalommal tárgyalnak egymással Vaján a Vay-kastélyban és itt a Károlyi-kastélyban, sőt 1711-ben a szatmári béke aláírására is itt került sor, a kuruc haderő a fegyvert pedig a közeli majtényi síkon tette le.  A mindig is udvarhű Károlyi család a török kiűzését követően a térség legnagyobb birtokosává válik, akik Nagykároly és környékére svábokat telepítenek, így ezek a települések a mai napig is erős sváb identitással rendelkeznek, amely érződik kulturális és gasztronómiai hagyományaikban, a települések arculatán és a szakrális építészeti örökségben. Szatmár református tengeréből a római katolikus sváb települések szigetként emelkednek ki. Visszatérve a Károlyi-kastélyhoz, a török veszély, a kuruc-labanc háborús konfliktusok megszűnésével, a 18. században elindul a védművek felszámolása és az épület barokk építése, amely ekkortól már csak reprezentációs célokat szolgál. Az emeleti ráépítés, a kastély mögött található lovarda és a kastélyt övező park ekkor készül el. Az 1834-es földregés kis híján maga alá temette a kastélyt. Átépítése a korízlésnek megfelelően, a klasszicizmust felváltó, mozgalmasabb romantikus stílusban történt, amely a középkor iránti „rajongás” megnyilvánulását hozta a művészetben. Az 1890-es években jelentős historizáló stílusú átépítések zajlanak, amelyek ugyanannak a Meining Artúr tervei alapján készülnek, akinek a nevéhez köthető a tiszadobi Andrássy-kastély építése. A kastély hét toronnyal bővül, visszanyeri a vizesárkot, a kastélyudvart pedig tetővel látja el, amely erősítette középkori jellegét. A kastélyon több neogótikus, neoreneszánsz motívum jelent meg. A kastély ekkor nyeri el lovagvár kinézetét, amely kísértetiesen hasonlít a franciaországi késő gótikus és reneszánsz lovagvárakra. Az 1840-es években a historizmus jegyében számos hasonló kastély épült Európában, de Magyarországon egészen a Károlyi-kastély átépítéséig és tiszadobi Andrássy-kastély felépüléséig nem volt túl sok példája ennek a stílusnak.A kastély teljeskörű felújítása nemrégiben fejeződött be, amely ma szabadon látogatható, emeleti szintjén pedig igényes enteriőr kiállítások várják a látogatókat. 

Kaplonyban áll a Kaplony nemzetség egykori monostora, amelyet valószínűleg a 11. században alapítottak. A nemzettség leszármazottja a Károlyi család. A török háborúk korában a falu teljesen elnéptelenedett, a monostor romos állapotba kerül, a szerzetesrend pedig elhagyja. A Károlyi család a török háborúkat követően, az ellenreformáció terjesztése érdekében, a kolostort és a templomot újjáépíti, a ferences rendet hívja a településre és újra alapítja a kolostort. 1834-es földrengésben az épület súlyos károkat szenvedett, melynek helyreállításával Ybl Miklóst bízzák meg. Ekkor nyeri el az épület neoromán jellegét. A templomhoz tartozó látogatható kriptában helyezték örök nyugalomra a templom kegyurait, a Károlyi család tagjait. A legkorábbi szarkofágok az 1600-as évek elejéről származnak. 

Mielőtt visszatérnénk Magyarországra érdemes ellátogatni a Nagykároly melletti Berére és Csomaközre. A berei református templom, melynek mintaértékű helyreállítása nemrégiben fejeződött be, őrzi a térség egyetlen középkori freskóját. A római katolikus svábok lakta Csomaközben, a református gyülekezet fokozatosan elhagyta a települést, így gótikus eredetű temploma felhagyottá vált a 20. század második felére. A gyülekezetét vesztett, de műemléki szempontból értékes templom rettenetes képet mutatott néhány évvel ezelőtt, állapota kritikussá vált. Mintaértékű átfogó helyreállítása 2013-ban indult el, melynek eredményként mára a térség egyik legszebb középkori templomát láthatjuk, amely kiállítótérként működik. Csanálosnál lépjük át a határt. Vállajon érdemes megtekinteni a svábok építészeti örökségét, az egykori sváb tornácos lakóházakat és a település közepén álló historizáló stílusban épült római katolikus templomot. Ezt követően a bátorligeti ősláp felfedezésére indulunk. 

A Bátorligeti ősláp hazánk egyik legrégebbi és leghíresebb természetvédelmi területe, amelyet az 1950-es években nyilvánítottak természetvédelmi területté. Jelentősége abban áll, hogy a Délkelet-Nyírség szélén elterülő, mintegy félszáz hektáros terület őrizte meg a legteljesebben az Alföld vegetációtörténetének különböző állapotait, ahol számos különleges faj él. Az ősláp egy homokbuckák által körbefogott mélyedésben fekszik, ahol speciális mikroklíma alakult ki. A hűvös, páradús környezet olyan növény- és állatvilág fennmaradását tette lehetővé, melyek több ezer évvel ezelőtt, a jégkorszak idején éltek itt. Az ősláp területe fokozottan védett, így megtekintése csak szakvezetéssel és előzetesen bejelentkezés alapján lehetséges. Bátorliget határában található a Fényi-erdő természetvédelmi terület, amely azoknak a szinte összefüggő nyírségi erdőknek az egyik legszebb maradványa, amelyek bő kétszáz évvel ezelőtt uralták a tájat. Érdemes a Nyírvasvári felé vezető úton elhagyni Bátorligetet, ahol rengeteg szarvasmarha csordára lehetünk figyelmesek. Az ősláptól nyugatra látható bátorligeti legelő szintén természetvédelmi oltalom alatt áll, ahol aktív szarvasmarha legeltetés zajlik. Nyírvasvárit követően megérkezünk Nyírbátorba. 

Nyírbátor az örökségtúra legjelentősebb állomása, ahol a történelmi jelentőségű műemlékek, nemzetközi szinten is ismert művészettörténeti emlékek sorakoznak. Előre szólunk, ennek a látnivalókban rendkívül gazdag nyírségi kisvárosnak a felfedezése igen hosszú időt vesz igénybe. A Báthori család ősi birtokközpontjának felfedezését a minorita templomnál érdemes elkezdeni.  Nyírbátorban a legszebb, országos jelentőségű műemlékeket a Báthori család építette, akik Bátor községnek voltak kegyurai több száz éven keresztül. A Szent György tiszteletére szentelt, ma a református gyülekezet használatában álló templom, a minorita templom és a várkastély egy építészeti koncepció keretében készült, építkezésük szinte párhuzamosan zajlott. A vonatkozó irodalomban gyakran jelenik meg, hogy az építkezéshez szükséges anyagi fedezet biztosítása, a 15. század második felének egyik legnagyobb hadi vállalkozásához, a győztes kenyérmezei csatához köthető, melynek hadizsákmányából felépülhettek ezek a csodálatos épületek. 1479-ben nagyszámú oszmán hadierő indult el Havasalföld ellen, annak érdekében, hogy megszüntesse a magyar befolyást a két román fejedelemségben. A hadjárat során Magyarország területére mélyen betört egy 15 ezer fős sereg, melynek során 200 falut felprédáltak. Báthori István erdélyi vajda feladata volt a fogarasi határok védelme, még Kinizsi Pál Temesvárnál állomásozott. A török és a Bátori István által vezetett magyar haderő Kenyérmezőnél csaptak össze 1479 október 13.-án, ahol Báthori István és Kinizsi Pál fényes győzelmet arattak. Annak alátámasztására, hogy Báthori István valóban a kegyérmezei diadal zsákmányából épített a fogadalmi templomokat nem szolgálnak oklevelek, krónikák. 

A mai minorita templom a 15. század második felében épült, a Szent György templommal egy időben, amelyet eredetileg a Báthori család mauzóleumának szántak. Miután Báthori György és vele együtt Bátor lakossága csatlakozott a reformációhoz, a templomra a 16. században igen hányatatott sors várt. 
A Báthori család viszonylag korán csatlakozott a reformációhoz és ezzel együtt egész Bátor, amely súlyos hatással volt a ferences szerzetesrendre. A 16. század közepén jóformán megszűnt a településen a katolikus egyház, a ferences szerzetesek elvándoroltak, a templom és a mellette álló kolostor üres lett, amelyet 1587-ben feldúlták, kifosztották és felgyújtották. Ezt követően egészen a 18. századig romokban, használaton kívül állt. Bátor rövidesen a Károlyi család kezébe került, akik támogatták az ellenreformáció terjedését és a térség rekatolizációját. Kelemen Didák a ferencesrendi minorita szerzetesrendet hívta be 1717-ben. A kolostori élet újjászervezése és a templom átalakítása barokk stílusbanaz ő nevéhez fűződik. A templom értékes barokk berendezési tárgyakkal büszkélkedhet, amely közül kiemelkedik az oltárok jelentősége. A legmagasabb művészeti kvalitással az 1731-ben készült Passió vagy más néven a Krucsay-oltár készült, amelyet vezeklésül Krucsay János Szabolcs vármegyei alispán adományozott az egyháznak bűnbocsánata jeléül, amiért igazságtalanul kivégeztette feleségét. A minorita templom mellett található kolostor elődjét a ferences rend alapította, akik a 14. század elején telepedtek le Bátorban. 1733-1743 között felépült az új U alaprajzú, négyszögű udvarral rendelkező kolostor, amely északi irányban csatlakozott a templomhoz. A minoriták 1950-ig lakták a kolostort, az 1960-as években a Báthori István Múzeum itt nyitotta meg kapuit.A Báthori István Múzeumot 60-as évek végére 30 ezer darabos gyűjteménnyel dicsekedhetett. 1968-ban került a Múzeum birtokába a Magyar Nemzeti Múzeumtól a csonka stallum, amely jelenleg is a Múzeum legfontosabb műtárgya. A történelmi Magyarországról származó legjelentősebb fennmaradt gótikus stallum a bártfai és a nyírbátori, melyeket az Itálián kívüli reneszánsz bútorművesség első alkotásai között tartanak számon. A bátori stallumokat a magyar bútorművesség legjelentősebb alkotásai között tartják számon. A két stallum eredetileg 25-25, azaz 50 ülőhelyes volt. A kisebb, csonka stallum látható a Nyírbátori Báthori Múzeumban, a nagyobb stallum pedig a Magyar Nemzeti Múzeumot. 

A város legújabb látványosságának tekinthető a várostörténeti sétány, amely a település két legfontosabb műemlék együttesét, a minorita templomot és kolostort, a Báthori István Múzeumot és a református templomot, Báthori várkastélyt köti össze. A várostörténeti sétány jelentősége, hogy számos embernagyságú szoborcsoport keretében ismerhetjük meg a település és a Báthori család történetét. A szoborcsoportok a család és a kegyúri birtokuk sorsfordító eseményeit mutatják be köztéri alkotások keretében. 

A várostörténeti sétányon végig haladva a református templomhoz érünk, amely monumentális méreteivel, a mellette álló gigantikus fa harangtoronnyal szegezi magára a tekintetünket. A templom építésének elkezdése Báthori Istvánhoz kötődik, de nagyobb részben ifjabb Báthori András alatt történtek az építkezések. Báthori István szándéka az volt, hogy Bátorban, a család birtokközpontján egy rangjához és a családjához méltó kegyúri templomokat építsen és hatalmi központot alakítson ki. Báthori István és Báthori András Hunyadi Mátyás humanista udvarához kötődött, így nem véletlen, hogy a templom a késő gótika és a korszak új stílusát, a kora reneszánsz stílusjegyeket hordozza magán. A templom szoros analógiákat mutat a Kolozsvári Farkas utcai református templommal és a szegedi alsóvárosi ferences templommal, amely azzal magyarázható, hogy mindhárom templomot a ferencesrendi szerzetesek birtokolták a 15. században. A kolozsvári és bátori templomok építését, a szegedi templom átalakítás ugyanaz az építő vezényelte le, így a három épület szerkezete, a ferencesrendi építészeti gyakorlatba illeszkedik. A Szent György templom a későbbiekben a család temetkezési helyévé vált, így az épület több történelmi jelentőségű személy síremlékét őrzi. A legrégebbi síremlék a templom építtetőjének, Báthori István vajdának vörös márványlapja, amely lovagi páncélban ábrázolja. A 15. század utolsó harmadától a Magyar királyság művészeti helyzetét a késő gótika és a kora reneszánsz stílus egymás mellett élése határozta meg. A Jagello-korszakban jellemzővé vált, hogy az épületek késő gótikus stílusban épültek, azonban a belső díszítésre, dekorációra a reneszánsz stílusban készült. Ennek a kettőségnek, a két stílus együtt állásának lehetünk tanúi a nyírbátori református templomban. A Szent György templom teljesen egységes hálóboltozatos terével, hatalmas mérműves ablakaival, csúcsíves nyugati kapujával a korszak egyik legmagasabb színvonalú késő gótikus épülete. A templom déli oldalán kettős nyílású faragott kapu található. A déli kapu fölött található 1488-ban készült Báthori-címer fogadja a látogatókat. Egyedülálló a templomtető későgótikus ácsszerkezete, amely a néhány éve látogathatóvá vált a turisták számára. Kétségkívül az épület legszebb műrészlete a későgótikus stílusban épülő szarvasbordás hálóboltozat. A késő gótika időszakában Közép-Európában előtérbe kerültek az egyszerű formálású csarnokterek, amelyek legfontosabb díszítő elemeivé az egyre bravúrosabb hálóboltozatok váltak. Ennek egyik legszebb megjelenését láthatjuk Nyírbátorban. Külön érdemes kiemelni a templom reneszánsz műrészleteit. A humanizmus jelenléte a magyar kulturális életben, mint a 15. század legerősebb szellemi irányzata, a Hunyadiak időszakában vált egyre erősebbé. Mátyás udvarában számos személy került a humanizmus hatása alá. A Báthori család szoros kapcsolatban állt Mátyás humanista udvarával, így nem véletlen, hogy a reneszánsz stílus első vidéki megjelenése éppen a Báthori családhoz kötődik. A Báthori család az egyik legnagyobb világi megrendelője volt az új művészetnek, így nem véletlen, hogy az ekkor éppen épülő, egyébként országos léptékben is nagy építkezésnek számító Bátori Szent György templom építésére rányomta hatását a reneszánsz stílus. Báthori Gábor az 1510-1520-as években reneszánsz stílusban jelentősen átépítette a Szent György templomot. A templom legszebb reneszánsz műrészletei közé tartozik a déli oldalon található kettős kapu, a szentélyben található papi ülőfülke és szentségtartó fülke, amelyeket a 16. század elején olasz kőfaragóktól rendelte meg Báthori Gábor, valamint a kegyúri oratórium baluszteres mellvédje és keresztosztós karzatablaka. A nyírbátori református templom büszkélkedhet a Kárpát-medence egyik legmagasabb fa harangtornyával, amely 1640-es években épült. A 16. században kezdtek divatba jönni a templom mellett szabadon álló harangtornyok és a teljes egészében fazsindellyel fedett haranglábak, amelyek erőteljes reneszánsz hatásokat mutatnak. A régió legrégibb és egyben legnagyobb fa harangtornya az 1640 körül épült nyírbátori, amely a templomtól külön áll. A nyírbátori fatorony különleges ötvözete az erdélyi és partiumi fa-torony építészetnek. A toronysisak magasba ívelő, légiesen karcsú csúcsa és négy fiatornya monumentális látványt nyújt. 

A református templomtól néhány méterre áll a Báthori várkastély. A várkastélyról igen kevés forrás maradt ránk. A Báthori család valamikor a 15. század első felében egy udvarházat épített, ezt az udvarházat bővítette ki és építette át Báthori István a 15. század végén. Báthori András a kastélyt reneszánsz stílusban újjáépítette és kibővítette. Ekkor készült pillérekkel támaszkodó baluszteres reneszánsz loggia. Vele szemben épült fel a hosszú udvari folyosóval, illetve emeletes balusztrádos loggiával ellátott U alaprajzú déli épület. A két épületet egy földszintes szárny kapcsolata össze. A vár a 16. században élte a fénykorát, 1549-ben ebben az épületben született meg a bátori egyezmény, amelyen az Erdélyi Fejedelemség és a Magyar Királyság egyesítéséről tárgyaltak a felek. A bátori egyezmény jelezi a Báthori család és Bátor fontosságát a 16. századi magyar közéletben. Férfiágon az utolsó Báthori, Báthori Gábor erdélyi fejedelem halálával kihalt a család nemesi család. Ezt követően Bátor a Rákóczi családhoz kerül, a 18. században pedig a Károlyi család birtokába. A kastély a 18. századra már erősen romos állapotba került, az épület még használható részeiben magtárat hoztak létre, melynek érdekében jelentős átalakításokat végeztek. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal a romos egykori ebédlőpalota szárnyát 1985-ben műemlékké nyilvánította, amelyet 2006-ban újjáépítettek. A kastély felújítása 2005-2006 között történt meg. A földszinten három boltozott helyiségében kiállítótermeket rendeztek be, helyreállították a valamikori lakomatermet, illetve a lakóhelyiségeket. A felújítást követően az épületben kiállítások és egy panoptikum kap helyet. A kastélyban a Báthori család és Bátor történetének jelentős eseményeit 45 életnagyságú figurából álló panoptikum jeleníti meg. A bravúros kivitelezés ellenére, az épület helyreállítása/újraépítése 2007-ben a „legfélrevezetőbb helyreállításáért és hasznosításáért” kategóriában az ICOMOS citromdíjában részesület. A műemlékvédelem kritikája leginkább arra irányult, hogy a védett műemlék magtárban egy reneszánsz kastély utánzatot alakítottak ki. A Báthori várkastély és a szomszédságában álló Szent György templom történelmi emlékhely rangot kapott 2011-ben. A kulturális utazást követően érdemes ellátogatni a Sárkány Wellness és Gyógyfürdőbe, amely rendelkezik wellness és gyógyászati részleggel, uszodával, stranddal. A Sárkány Wellness és Gyógyfürdő szomszédságában található a Sárkány Apartman és Kemping, valamint a városban található panziók jó lehetőséget nyújtanak az esti pihenéshez. 

 
Az örökségtúra harmadik napján Nyírbátortól egészen Debrecenig, végig kerékpárúton közlekedhetünk. Nyírbátor, Nyírbogát, Nyírgelse, Nyírmihálydi, Nyíradony között a településeket összekötő végig jó minőségű, külterületi kerékpárutak épültek. Hajdúsámson és Debrecen között azonban fel kell készülni, hogy a bringaút annyira rossz állapotú már, hogy szinte nem is látszik. Felújítása hamarosan meg fog történni. A túra harmadik napján elsőként Nyírmihálydiban érdemes megállni. A bringaúttól néhány méterre, ennek ellenére nehezen észrevehetően áll egy csodálatos 13. században épült református templom, amely félköríves szentélyével, izgalmas tömegformálásával, a templomot körül ölelő gyümölcsössel hívja fel magára elsőként a látogató figyelmét. A templom belsejében, igen közel a szentélyhez fennmaradt egy 15. századból származó pokol jelent ábrázolás, amelyen ördögök és egy igen furcsa, elefánthoz hasonlító lény látható. A templomot az itt szolgáló lelkipásztor nagyon izgalmasan mutatja be. A templommal szemben rövidesen megnyitja kapuit egy látogatóközpont, amely a bringások igényeit is ki fogja szolgálni. Nyírmihálydi után átlépve Hajdú-Bihar megye határát Nyíradony következik, ahol érdemes beiktatni az ebédet. Igényesen felújított középületek mellett, hangulatos utcákon, tereken át elérkezünk egy kereszteződéshez, ahol Nyíracsád felé kanyarodunk. Ha az időnk és energiánk már nem engedi folytathatjuk az utunkat Debrecen felé, de elhiteti mindenki, hogy óriási veszteség kihagyni ezt a 13 km-es kitérőt. Amennyiben letérünk a bringaútról a kereszteződésnél, alacsony forgalmú mellékúton folytatjuk az utat, ahol a Gúthi-erdő árnyas fai szinte úgy borulnak az út fölé, mintha alagút lenne. Ne lepődjünk meg, ha szarvasok cikáznak el mellettünk vagy előttünk. A Gúthi-erdő az Alföld legnagyobb egybefüggő erdője, amelynek gazdag madár és növényvilága van. Az út mellett található az Árpád-korból származó templomrom, amelyet az útról letérve egy ösvényen lehet megközelíteni. A templom a Gutkeled nemzetség monostora volt. A Gutkeled nemzettség a Nyírség és Szatmár legnagyobb földbirtokos nemzettsége volt, akik a 11. században jelennek meg. Hozzájuk kötődik a legtöbb korai alapítású templom építése a térségben. A Gutkeled nemzetségből körülbelül 30 meghatározó nemesi család növi ki magát, köztük a Báthori család. A templomrom alaprajza, fennmaradt bélletes kapuja árulkodik román kori eredetéről. A kutatások alapján a templom építése a 13. századra tehető és egészen a 16. század végéig fennállt. 1594-ben törököket segítő tatár csapatok pusztították végig a Dél-Nyírséget, a település ezt követően indul pusztásodásnak, amely végül a templom felhagyásához és rommá válásához vezetett. 

 
A templomromot elhagyva egy újabb árpád-kori templom felkeresésre indulunk a szomszédos Nyíracsádra. A nyíracsádi református templom Hajdú-Bihar megye egyik legkorábbi műemléke, amely késő román és kora gótikus stílusjegyeket visel magán. A templom egyértelműen a nyírségi és szatmári templomépítészet hagyományait viseli magán. A templom ékessége a 15. századból származó freskók. Ebből a korból itt készültek a legmagasabb színvonalú freskók a régióban. Ugyanez a festőműhely dolgozott a közeli Nyírbélteken. Az igen magas kvalitással készült ábrázolások között megtaláljuk Szent Lászlót, Szent Miklóst, Szent Ilonát, Szent Dorottyát, Szent Erzsébetet és Alexandriai Szent Katalint. A Szent Ilona, Szent Katalin, és Szent Erzsébet ábrázolások igen elterjedtek a nyírségben és Kárpátalján is. A nyíracsádi református templomot megcsodálva, tekerjünk vissza egészen Nyíradonyig, majd folytassunk a bringaúton az utunkat egészen Debrecenig. Debrecen számos látnivalót tartogat, így csak akkor vágjunk bele a város felfedezésébe, ha legalább még egy napot rá tudunk szánni, de legalább a civis város főterére mindenképpen érdemes ellátogatni. A református nagytemplom és a mögötte található református kollégium nemzeti emlékhely, felkeresése kötelező az örökségtúra résztvevőinek. Debrecenben vonatra szállhatunk, ahonnan minden irányba indulnak szerelvények. 

Első nap:  táv hossza: 85,8 km.

Indulás:    
Gyülekező 6:30-tól a Nyíregyháza Kállói úti Aldi parkolójában, indulás 7:00-kor. 
Útvonal:     Nyíregyháza - Nagykálló (11,7 km) - Kállósemjén (7 km) - Máriapócs (11 km) - Ófehértó (7,4 km) - Nyírbátor (14,5 km) - Vállaj (24,6 km) - Nagykároly (9,6 km)

Látnivalók:    
Nyíregyháza historizáló városközpontja; Nagykállói volt vármegyeháza és Harangod; Kállósemjéni Kállay-kúria; Máriapócsi görög katolikus székesegyház és római katolikus templom; Ófehértói római katolikus templom; Bátorligetiősláp

 

Második nap: A táv hossza: 64,9 km                    

Útvonal:     
Nagykároly - Kaplony (5 km) - Bere (15,8 km) - Csomaköz (1 km) - Bátorliget (28,3 km) - Nyírbátor (14,8 km)

Látnivalók:    
Nagykárolyi Károlyi-kastély és Kalazanczi Szent József templom; Kaplonyi római katolikus templom; berei és csomaközi református templom; Vállaji római katolikus templom; Nyírbátori minorita templom és kolostor, Báthori István Múzeum, várostörténeti sétány, nyírbátori református templom, Báthori várkastély és Panoptikum; Sárkány Wellness fürdő

 

Harmadik nap:A táv hossza: 79,1 km.

Útvonal:     
Nyírbátor - Nyírmihálydi (19,5 km) - Nyíradony (11,5 km) - Nyíracsád (6,8 km) - Debrecen (41,3 km)

Látnivalók:    
Nyírmihálydi református templom; Gúti-templomrom; Nyíracsádi református templom; Debrecen történelmi városközpontja, Debreceni református nagytemplom és Református Kollégium Múzeuma. 

A túra teljes hossza: 229,8 km

Interaktív térkép megtekintése lent vagy nyissa google maps segítségével.