Lónyai református templom
Kapcsolat
cím: 4836 Lónya, Kossuth Lajos út 90.
e-mail: zsomibacsi@gmail.com
tel.: 30/646-1958
web: nincs
látogatás rendje: csak előzetes bejelentkezéssel
A lónyai templom a magyar lovagkor falusi világának ritka épségben megmaradt tanúja. Az épület egészen egyszerű: téglalap alakú hajójához csúcsíves diadalívvel elválasztott, keskenyebb, bordás keresztboltozattal fedett, négyzetes szentély csatlakozik. Félköríves ablakai keskenyek, de széleikrézsűsek, hogy a vastag falon át minél több fényt engedjenek be. (Hogy a templomnak csak a déli oldalán nyílnak ablakai, az egyszerre praktikus és szimbolikus megoldás: az észak, tehát a gonosz felől érkezőhideg szelet ki kellett zárni. Régi magyar hagyomány volt ez.)
Építészeti megoldásaik – különösen a szentély bordás keresztboltozata – alapján Lónya, Csaroda, Vámosatya és Márokpapi templomai egy „családot”alkotnak. Ugyanannak az épülettípusnak nem sokban különbözőmegfogalmazásai ezek a templomok. Ezek az összefüggések az első ismert jelei, hogy e vidéknek saját építészeti-képzőművészeti hagyománya kezdett kialakulni.
Sokáig azt gondolták, hogy ezek a templomok a 13. században épültek, de a legújabb kutatások a falképek vizsgálata alapján afelé mutatnak, hogy építésük ideje 1300 utánra tehető. Lónyán és Csarodán ugyanis nemcsak az építészeti megoldások, hanem a templomok freskódíszei is egészen szoros rokonságot mutatnak: felépítésük után mindkét templomot ugyanaz a mester díszítette a „mosolygószentek” képeivel. A modern kor embere szemében is kedves, pirospozsgás arcok a FelsőTisza-vidék középkori művészetének legjellegzetesebb emlékei. Stílusuk az 1300 körüli udvari gótikából vezethetőle, tehát a 14. század első évtizedeiben készültek. Messziről is felismerhető ugyanennek a mesternek a munkája Laskod, Palágykomorócés Gerény templomában.
Csaroda és Lónya kifestésére közvetlenül az építkezés után került sor, tehát maguk az épületek is 1300 körül kellett, hogy felépüljenek. Ehhez a kifestési periódushoz tartozik a Köpönyeges Madonna képe, aki az emberiséget hatalmas köpenye alatt édesanyaként oltalmazza. E képtípus talán legelső magyarországi emléke a lónyai. Megjelenik a sárkányölő Szent György, aki a legnépszerűbb szentek egyike volt a középkorban. A 15. század elején a teljes templomot kifestették. Legszebben a szentélyben maradtak meg az Itália 1300-as évekbeli, trecento festészetét követő falképek az apostolokkal, Szent Istvánnal és Szent Imre herceggel.
A szentélyboltozat virágmintás díszítőfestése már a reformáció idején készült, egyszerre az ugyanilyen csarodai és márokpapi dekorációjával, az 1630-as években. A szinte végtelenül hullámzó virágdísz eredetileg a templom homlokzatára is kiterjedt. A templom mellett álló 1781-ben épület 26 méteres karcsú fa harangtornya szerepel a világörökségi várományos listán.
