Máriapócsi római katolikus templom
Kapcsolat
cím: -
e-mail: -
tel.: -
web: -
látogatás rendje: -
A 13. századtól kezdve „Pócs”-ot római katolikus faluként tartják számon, lakói pápai tizedet fizettek. A római katolikus templomot valószínűleg András fia, Bereck a báthori uradalom megalapítója építette.
A máriapócsi szeplőtelen Szűz Mária tiszteletére szentelt „kistemplom” a város legkorábbi műemlék épülete, gótikus eredetű, sokszögű záródással ellátott keletelt téglatemplom. Gótikus eredetére utalnak a szentély támpillérei, déli csúcsíves ablakai, valamint a torony nyugati elfalazott ablakai, melyek kialakítása a 14. század első felében volt általános.
A római katolikus lakosság a reformáció idején kálvinista hitre tért át, így 1537-1767-ig a templom is a kálvinistáké volt. Egy ideig a templom hajóját a reformátusok, a szentélyt pedig a katolikusok használták istentiszteleti célra. A templom Eszterházi Károly egri püspök közbenjárására került vissza a katolikusokhoz.
A templom az évszázadok során végzett átalakítások ellenére részleteiben megőrizte középkori jellegét. A szentély csúcsíves diadalívvel csatlakozik a XIX. században kiszélesített hajóhoz. Sajnos a szentély gótikus ablakainak mérművei mára megsemmisültek.
1980-ban tárták fel a templom középkori „Köpenyes Mária” falképtöredékét, melynek keletkezése a XIV. század első felére tehető. Mestere azonos lehetett a közeli ófehértói templomot kifestő mesterrel. Az ábrázoláson jól látható - keretes díszítésbe foglalva - a templom névadója, Szűz Mária, akihez főpapok, királyok és mások fohászkodnak. Az első Köpenyes Madonna ábrázolások a XIII. században tűntek fel Itáliában, majd a 14–15. században egész Európában népszerűvé váltak.
A hajó déli falán látható a vászonra festett barokk Madonna kép, alján latin szentírási idézetekkel. Ezek a képek igazolják, hogy Máriapócson mindig eleven tisztelete volt Szűz Máriának.
Az orgonát 1927-ben Cseh István egri orgonaépítő készítette. A toronyban két harang lakik: az 1845-ben öntött 80 kg-os és az 1925-ben öntött 40 kg-os.
A templomkert 1910-ben téglaalapon vaskerítéssel vették körül, és oszlopaink fülkéjébe akasztották a Keresztút 14 stációját, hogy a búcsúra érkező hívek végezhessék a Keresztúti ájtatosságot.
A templom jelenlegi liturgikus terének kialakítását Kasa László plébános idejében Kocsis József egri építész tervei alapján az 1980-as években végezték. A szentély oltárát és bútorzatát a város híres fafaragó mestere, Juhász Mihály készítette: a szembemiséző oltárt, az ambóval és a papi székekkel.
A hófehér templombelső a Szűzanya szeplőtelen tisztaságát sugallja. A templom külső felújítása 1990-ben, a Szentatya máriapócsi látogatása előtt történt. A 2010-ben végzett kutatások során kerültek elő a torony addig befalazott kis ablakai.
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága 2021-ben ICOMOS-díjjal ismerte el a máriapócsi Szeplőtlen Szűz Mária római katolikus templom szakszerű és műemléki szempontoknak mindenben megfelelő gondos felújítását.
