Nyíregyházi bringakör
Várostörténeti kerékpártúra Nyíregyházán
Rendkívül sokan érkeznek Nyíregyházára, hogy megnézzék Magyarország, sőt mára Európa egyik legjelentősebb állatparkját, felkeressék a város híres üdülőterületét, Sóstógyógyfürdőt és annak fürdőkomplexumait. Nekik ezúttal azt javasoljuk, hogy fedezzék fel a várost, annak kulturális és természeti örökségét, emblematikus épületeit, parkjait bringával, egy közel 40 kilométeres túra keretében.
|
Útvonal |
Nyíregyháza Kossuth tér – Hősök tere (200 m) – Bessenyei tér (650 m) – Benczúr tér (350 m) – Országzászló tér (450 m) – Luther tér (400 m) – Kossuth tér (500 m) – Nyíregyházi Egyetem (2,3 km) – Sóstói erdő (1,3 km) – Sóstógyógyfürdő, Sóstói Múzeumfalu (5 km) – Sóstói tó (700 m) – Libabokor (8,5 km) – Nyírtura (5 km) – Nyíregyházi Bujtosi-tavak (10 km) – Kossuth tér (2 km) |
|
Látnivalók |
Kossuth tér; Hősök tere; Bessenyei tér; Benczúr tér; Országzászló tér, Luther tér; Nyíregyházi zsidó temető; Tuzson János Botanikus kert; Nyíregyházi Egyetem; Bencs villa; Sóstói-erdő; Sóstói Múzeumfalu; Krúdy szálló; Műemlék víztorony; Sóstói-tó; Nyírturai református templom; Bujtosi-tó |
| A túra hossza |
Hosszú túra (nagy kör): 37 km |
Az útvonal szinte végig kerékpárúton, kerékpársávokon halad. Tapasztalni fogjátok, hogy Nyíregyháza a parkok, terek városa, éppen ebből adódóan a belváros felfedezését térről térre javasoljuk megtenni. A túra Nyíregyháza belvárosából a Kossuth térről indul, ezt követően egy kis 1,5 kilométeres belvárosi kör megtételével, a Hősök tere, a Bessenyei tér, a Benczúr tér, majd a Luther tér felé indulva ismerkedünk meg a városközpont meghatározó épületeivel. A belvárosi körtúra után Sóstó-Gyógyfürdő felé fogtok indulni, de útközben álljatok meg a Nyíregyházi Egyetemnél, ahol számos látványosság sorakozik (Bencs villa, botanikus kert, zsidó temető). Ezt követően a sóstói erdő erdei útjain és kerékpárúton jutunk el Sóstógyógyfürdőre. A turisták által egyre inkább látogatott fürdőhelyen épült a Nyíregyházi Állatpark, a Sóstói Múzeumfalu, valamint az Aquarius Élményfürdő és Parkfürdő, a Tófürdő és a Fürdőház. A Sóstói-tó megkerülése során megismerkedhettek a városrész reprezentatív műemlék épületeivel. Sóstót elhagyva Libabokor irányába egy árnyas alacsony forgalmú mellékúton tekerünk tovább és a Nyíregyházával szomszédos Nyírturára érkezünk meg. Nyírturán érdemes megtekinteni a 15. században épült református templomot, melynek késő gótikus kapuzata és falképei rendkívül látványosak. A túra zárásaként a Nyírtura-Nyíregyháza közötti kerékpárúton érkezünk vissza Nyíregyháza belvárosába. Vágjunk hát bele a nyíregyházi bringakörbe, amelynek van egy rövidebb 16 kilométeres és egy hosszabb 37 kilométeres variánsa. Ti dönthetitek el, hogy melyiket szeretnétek választani. A két túra Sóstó felfedezéséig egy nyomvonalon halad és csak utána válik szét, tehát a döntés a Sóstói tóhoz érve kell meghoznotok.
A túra első állomása a Kossuth tér, Nyíregyháza szíve, kiülős teraszokkal fagyizókkal, éttermekkel. A Kossuth tér fesztiválok, vásárok, rendezvények helyszíne egész évben, ahol mindig jelentős a gyalogos forgalom, így kellő körültekintéssel közlekedjetek. Itt nem mehettek 10 km/h-nál nagyobb sebességgel. A tér közepén a névadó, Kossuth Lajos 1912-ben felállított szobra áll, ez a túra nyitópontja. Az óramutató járásával ellenkező irányban járjuk körbe a teret. Elsőként nézzük meg a városházát, mely két ütemben épült fel: 1842-ben az első, 30 évvel később a felső szintje. Kellett is a hely, mert miután 1858-ban elérte Nyíregyházát a vasút, a település szerepe felértékelődött, s a korábbi megyeszékhelyről, Nagykállóból előbb a törvényszék, majd a megyei adminisztráció költözött át a városba, a városházára. 1876-ban Nyíregyháza lett a vármegye székhelye, miközben Nagykálló a városi rangját is elvesztette. Ha tovább haladunk, egy szép, többemeletes bérházat látunk, ez a katolikus bérpalota. A város századfordulós épületei között némileg kilóg a sorból a Metropol üzletház, mely azon a helyen épült, ahol hajdan a régi városháza állt. Ezt az épületet vásárolta meg, amikor eladásra kínálta a város egy Benczúr nevű patikus, akinek 1842-ben itt született meg Gyula nevű fia. A híres festő kétéves koráig lakott itt szüleivel, akkor még a ház előtt állt a római katolikus templom, amit később lebontottak. A Benczúr ház 1944-ben leégett. A Metropol falán emléktábla hirdeti, hogy az épületben, ami korábban helyén állt, született a nagy, magyar festőművész. A Kossuth térből kikanyarított Samassa Józsefről elnevezett tér érdekessége, hogy egyetlen épület áll rajta: a Miasszonyunk Római Katolikus Társszékesegyház. Samassa József egri érsek saját költségén építtette a nyíregyháziaknak 1902-1904 között annak emlékére, hogy itt, a régi templomban tartotta aranymiséjét. Az építtető kérésére neoromán stílusban tervezte meg tervezője Nagy Virgil építész. A templombelső elegáns festése lenyűgöző. Lépjetek be néhány percre, csodáljátok meg a Róth Miksa műhelyében készült, szíves üvegablakokat is. Haladjatok tovább, egy kékesszürke épülethez értek, ez a Hotel Korona, amely Alpár Ignác tervei alapján épült 1895-ben. Báloknak, rangos eseményeknek adott helyet kezdettől fogva. Járt itt Bartók Béla és Kodály Zoltán is, az eseményeket emléktáblák jelölik a szálloda falán. És máris a Dózsa György utcának autóforgalom elől elzárt szakaszán jártok, innen látni a sétálórészt lezáró Korzó üzletházat. A Rákóczi utca elején találjuk a Városalapító atyák szobrát, melynek alkotója Bíró Imre. 2003-ban, a pátenslevél kiadásának 250. évfordulóján avatták fel. Azt a pillanatot ábrázolja, amikor Károlyi Ferenc gróf átadja a kedvezményeket tartalmazó okiratot (melynek eredetijét szigorúan őrzik) Petrikovics János kisnemesi származású, szarvasi csizmadiamesternek, aki ezek után lelkesen szervezni kezdte az újratelepítést. Pillantsatok fel a szobor mellett magasodó épületre, vegyétek észre a tetején a méhkaptárt (lesz itt három is összesen), hisz ez már a Takarékpalota, melynek földszintjét jelenleg bank foglalja el. Érdemes megnézni a Rákóczi utca felől megközelíthető ügyfélteret, annak színes üvegekkel borított tetejét.
A Kossuth tér után, a túra második fontos állomása a Hősök tere. Meghatározó épülete az Alpár Ignác tervezte megyeháza, amely 1892-ben épült, eklektikus stílusban. Kivitelezője a Barzó-Voltovics páros. Gyönyörködjetek Verán József épületszobrász munkájában, és vessetek egy pillantást a két falfülkében Kallós Ede Szent Istvánt (balról) és a névadó Szabolcs vezért (jobbra) ábrázoló szobraira. Két miniszterelnök mellszobra a bejárat előtt, balról Lónyay Menyhért, jobbról Kállay Miklós. Kicsit hátrébb lépve az épülettől, baloldalt a Himnusz költője, Kölcsey Ferenc szobra. Ha hátat fordítotok az épületnek, a Hősök tere látványa terül elétek. A téren még két fontos látnivaló: Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása, az első világháború hőseinek emlékére állított emlékmű, mely három szoborkompozícióból áll. A legmagasabban egy sárkánnyal puszta kézzel vívó, fiatal férfi, ez szimbolizálja a háborút. Balról a családjától búcsúzó, hadba induló édesapa, jobbról a bajtársa karjai között haldokló hős. Avatásán, 1928-ban jelen volt Horthy Miklós kormányzó. A téren álló villamoskocsi mementó. Magántulajdonban van, és arra emlékeztet, hogy 1911 és 1969-ben villamos közlekedett a MÁV-bérház (vasútállomás közelében) és Sóstógyógyfürdő között.
A Hősök terétől a Bessenyei térig haladva három görög katolikus egyházi épületre hívnánk fel a figyelmeteket. A megyeházától száz méterre, a Bercsényi utcán áll Szent Miklós Görögkatolikus Székesegyház, amelyet a híres, nyíregyházi építőmester páros, Barzó Mihály és Vojtovics Bertalan tervezett és épített. A templom előterébe bemehettek, a kapu nyitva, egy rácson keresztül nézhettek be. Ha pedig szeretnétek közelebbről is megnézni az ikonosztázt, a Bercsényi utca felől keressétek a parókiát. A Bercsényi utcai kereszteződésben, a túlsó sarkon egy újabb szecessziós műemléképület, a püspöki hivatal áll. A görög katolikus székesegyház és a Bessenyei tér között végig kerékpárúton fogtok haladni, egy nagytömegű, vörös téglával burkolt épület mellett, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola épülete mellett fogtok elhaladni. Itt legyetek óvatosak, mert a környéken több iskola is van, számoljatok azzal, hogy gyerekek lesznek majd az utcán.
Nyíregyháza két legidősebb 1900-ban nyitott tere a Besenyei tér és a Benczúr tér. A két tér a város formálódó kulturális negyede, amelyet a tereken átívelő sétányokon tekerve fedezhettek fel. Először a Bessenyei térrel ismerkedhettek meg. A Bessenyei téren érdemes inkább tolni a biciklit, mert sok a látnivaló, gyakran kellene leszállni. A tér Bethlen Gábor utcára futó végében Nyíregyháza költőjének, Váci Mihálynak szobra áll. Mintha éppen felpattanna a padról, melyen addig olvasgatott a kezében lévő könyvből, hogy karját széttárva üdvözölje közeledő ismerősét. Ő írta az Én szőke városom című verset is, melyben Nyíregyházát azért nevezte szőkének, mert a sárga futóhomokot, mikor felkapta a szél az akkor még inkább poros utcákról, szőkévé festette. A Bessenyei tér meghatározó épülete az Alpár Ignác tervezte Móricz Zsigmond Színház, amely Nyíregyháza ékszerdoboza. Nagyjából a tér közepén találjuk Varga Imre szobrászművész Krúdy Gyulát ábrázoló, Hazatérés című alkotását, melyet 2003-ban állítottak fel. Krúdy Gyula Nyíregyháza szülötte, aki már gimnáziumban kis hírügynökséget működtetett. A szoborra néző mellszobor Katona Béla főiskolai tanárt, Krúdy-kutatót ábrázolja. A talyigán üldögélő Krúdy szoborral szemben található az egykori tiszti klub (később Helyőrségi Művelődési Otthon) épületéből kialakított kulturális létesítmény, a teljesen felújított Szindbád, amelyet regényhőséről neveztek el. A Szindbád kínálatában színháztörténeti kiállítás, 3D-s mozi és kis pódiumszínpad is szerepel. A Szimbád mellett található a 2020-ra helyreállított Kállay ház, amelyben az országot 1942-1944 között irányító miniszterelnök, Kállay Miklós lakott, még megyei főispánsága idején. Az épületben a felbecsülhetetlen értékű Kállay gyűjteményt tekinthetitek meg, illetve helytörténeti kiállítás keretében ismerkedhettek meg a várossal. A tér Széchenyi utca felöli oldalán áll Kallós Ede szobrászművész alkotása, Bessenyei szobra eredetileg a mai Hősök terén állt, 1928-ban szállították át ide, amikor a helyén felállították az I. világháborús emlékművet, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását. A Bessenyei szobornál állva, négy meghatározó épületre szeretnénk felhívni a figyelmeteket. Nektek balra a Jósa András Múzeum. Az óramutató járásával megegyező irányban haladva a Kölcsey gimnázium, az ortodox parókia és a Magyar Államkincstár.
Az út túloldala már a Benczúr tér. Benczúr szobra mögött áll Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása, a Vénusz születése. Ezt ajándékba adta a városnak a művész. Eredetije fehérmárványból készült, Santa Barbarán látható. A tér legbájosabb lakóháza az 1910-ben, szecessziós stílusban épült volt Ruzsonyi-ház. Az oromzatán lévő majolika tányérokról azonnal felismeritek. Mögötte a Rózsakert Szabadtéri Színpad, amelyet 1955-ben adtak át, tervezője Paulinyi Zoltán. Rózsakertje a leszebb volt a szabadtéri színpadok között az országban. A műemlék szabadtéri színpadon teljes rekonstrukciót végeztek, 2018-ban adták át. U-alakban körbebiciklizve a teret, visszajuttok a múzeumhoz.
A Benczúr teret, az Országzászló teret és a Luther teret jó minőségű gyalogos forgalomtól elválasztott kerékpárút köti össze a Széchenyi utca mentén. A Benczúr térről a Luther tér felé haladva mindenképpen álljatok meg az Országzászló téren. Itt áll Nyíregyháza emblematikus épülete, a Nyírvíz-palota. A Nyírvíz Szabályozó Társulat saját székházának építtette eklektikus és szecessziós stílusban, 1912 és 1914 között. Tervezője Papp Gyula és Szabolcsi Ferenc. Kivitelezője az ismert és elismert nyíregyházi vállalkozó, Adorján János. Építészeti és városképi szempontból is meghatározó műemléke Nyíregyházának. Korának lemodernebb épülete volt, saját kúttal, két lifttel. Kupoláját hajdan réti sas ékesítette, amit a helyiek gyakran turulnak neveztek. Az ötvenes években le is döntötték a turult, sosem került elő. Csak az épület felújításakor, a Városvédő Egyesület javaslatára szállt vissza a madár, immár egy új, egy helyi szobrászművész, Lengyel Tibor alkotása. Élénk kék színével kiemelkedik a környezetéből a volt Szabolcsi Agrár Takarékpénztár épülete, mely Kőrössy Albert Kálmán tervei alapján épült, szecessziós stílusban. Szintén műemlék. A Széchenyi utca és a Szarvas utca kereszteződésében, a kék színű Takarékpénztárral szemben, nézzétek meg Sebestyén Sándor nyíregyházi szobrászművész alkotását, a Szarvas palétát jelző domborművet. Ezen azt ábrázolja, hogyan kerekedtek fel annak idején a tirpákok, hogy felépítsék Nyíregyházát. A két fasorral ölelt Szarvas utcát nem véletlenül nevezik így. Semmi köze a szarvashoz (mint az az utca elején álló épület fényreklámján egyébként látható), sokkal inkább ahhoz, hogy a Szarvasról Nyíregyházára költözők ebben az utcában telepedtek le.
Az Országzászló tér és a Luther tér között kerékpárúton tudjátok folytatni utatokat. A Luther téren áll Nyíregyháza legrégebbi épülete, az evangélikus templom. Ez a legalkalmasabb hely arra, hogy visszaugorjunk az időbe a város alapításához. A település bár ősidők óta lakott hely – a járványok, tatár- és törökdúlások, a Rákóczi-féle szabadságharc után szinte teljesen elnéptelenedett. Mindössze 400-500 lakosa lehetett, amikor Károlyi Ferenc gróf megörökölte a területet. Kedvezményekkel (3 évi adómentesség, faanyag az építkezéshez, szabad vallásgyakorlás) próbált idecsalogatni új telepeseket, hiszen dolgos kezekre volt szüksége. Az 1753-ban kiadott privilégiumlevelére 300 család kerekedett fel Békés megyéből, Szarvasról és környékéről, hogy itt kezdjen új életet. Őket néhány évtizeddel korábban a Felvidékről telepítették Békésbe. A Nyíregyházán ígért kedvezmények, köztük is a szabad vallásgyakorlás hírére – hiszen eddig még híre sem volt II. József türelmi rendeletének – és még a pátenslevél kiadásának évében elindultak Nyíregyházára. Év végére már mintegy 2500 lakosa volt a településnek. Ahogy megérkeztek, hozzáláttak fatemlomuk felépítéséhez. Ezt nem nézték jó szemmel a helybéli katolikusok, elérték, hogy lebontassák velük a templomot, s majd csak a türelmi rendelet után, 1784-86-ban építhették fel a ma is álló, evangélikus nagytemplomot a Luther téren, Juseppe Aprilis tervei alapján. Ennél a templomnál kezdjétek a túrát. Annál is inkább, hiszen ez Nyíregyháza 1. helyrajzi számú épülete, sokáig az egyetlen műemléke. A békéscsabai után az ország második legnagyobb evangélikus temploma. Látni fogjátok, hogy a templomnak három bejárata is van. Ennek oka: az építés idején még nem nézhetett utcafrontra a bejárat, és a templomnak tornya sem lehetett, ezé a templomé is csak tíz évvel később épült fel. Ha a templommal szemben álltok, a jobboldali bejáratnál próbáljátok meg letenni a kerékpárokat. Ha nincs nyitva a templom kapuja (ők inkább zárják), a szemközt lévő lelkészi hivatalba kopogjatok be, szívesen kinyitják nektek a templomot, és be is mutatják. Mielőtt beléptek, csodáljátok meg a gyönyörű, barokk kapuzatot, a torony tövében elhelyezett, 12 darabból álló harangjátékot, mely minden egész órában dallamot játszik. Ha van időtök, nézzetek fel a harangtoronyba is, annak is el kell kérni a kulcsát. A torony tetejéről csodálatos panoráma nyílik a városra. A templom szomszédságában áll Szabolcs vármegye két legrégebbi iskolája, a Túróczy Zoltán püspök nevét viselő evangélikus általános iskola, melynek tervezője Alpár Ignác, valamint a Kossuth Lajos Gimnázium. A Luther téren át kerékpárút vezet egész a gimnáziumig. A belvárosi körtúra zárásként a Szent István utcán fogtok visszatérni a Kossuth térre, ahonnan kezdetét veszi az első hosszabb túraszakasz.
A Kossuth téren, Hősök terén és onnan az Október 23. téren haladjatok keresztül, az út túloldalán már rá tudtok csatlakozni a kerékpárútra, amelyen hosszan fogtok tekerni. Tekerjetek végig a Vasvári Pál utcán, majd, amikor elértek az Északi körút kereszteződéséig, folytassátok az utat Nyírszőlős felé. A zsidó temetőnél álljatok meg! Nyíregyháza kereskedelmében is fontos szerepet játszottak a zsidók, akik pezsgést hoztak a város életébe. Két zsinagógát építettek, egyiket a Szarvas utcán, másikat a Síp utcán. Miután elpusztult, előbbi kapuját szállították át a Kótaji úti temetőbe. A Kótaji út 5-7. szám alatti temetőben kétezer sír található. A nyíregyház zsidók jelentős része a második világháború alatt odaveszett a haláltáborokban. A gettó nem messze volt a Baumhorn Lipót tervezte, Síp utcai zsinagógától, a Vasvári Pál és a Kossuth utca szegletében. Nagyon kevesen tértek vissza. Ma alig 100-an vallják magukat zsidónak Nyíregyházán – korábban több ezren voltak.
A zsidó temető után tekerjetek tovább, még eléritek a Nyíregyházi Egyetemet, ti most éppen a Műszaki és Agrártudományi Intézet előtt álltok. Itt egy döntést kell meghoznotok. Dönthettek úgy, hogy folytatjátok a túrát a kerékpárúton (Kótaji út, Westsik Vilmos u.) vagy az Egyetem Műszaki és Agrártudományi intézeténél elkanyarodtok jobbra, az épület melletti sétányra. Az épület melletti sétányon keresztül haladva, el fogtok jutni a Tuzson János Botanikus kerthez, illetve a Stadionhoz. A botanikus kert létrehozásának gondolata már a Tanárképző Főiskola alapításakor – 1962-ben – felvetődött. Az eltelt közel 50 év alatt komoly fejlődésen ment keresztül a botanikus kert. A növények fajszáma napjainkra meghaladta a 2500-at, a látogatók száma pedig az évi 20 ezret. Ezt követen érkeztek meg a Nyíregyházi Egyetem főépületéhez. Az 1962-ben alapított campus 1970-ben költözött jelenlegi helyére. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola, később Bessenyei György Tanárképző Főiskola elsősorban a pedagógusképzésben vállalt fontos szerepet. Később, 2000-ben az egyetemi integráció során társult hozzá a Mezőgazdasági Főiskola. A harmadik campus, az Egészségügyi Főiskola a Debreceni Egyetem kara lett az integráció során. A Nyíregyházi Főiskola 2016 januárjában emelkedett egyetemi rangra. A hajdani Malév pilótái egyébként nagyobb részt Nyíregyházán, a mezőgazdasági főiskola képzésén szereztek jogosultságot arra, hogy a Magyar Légiközlekedési Vállalat gépeit a világ bármely pontjára vezessék. A Nyíregyházi Egyetem megtekintése után a Sóstói út melletti kerékpárúton haladhattok tovább. A Sóstói úti villasor őrzi talán legjobban a város virágzó, századfordulós hangulatát. Nyíregyháza legszebb villái állnak itt. Habár közülük többet már lebontottak vagy átalakítottak, azért a 19-20. század fordulójának nagypolgári ízlése, gazdasága itt érhető tetten igazán. Nyíregyháza legtehetősebb polgárai építkeztek ezen a környéken, azon az úton, amely az erdőn keresztül egyenesen Sóstóra vezet. Tömegével, szépségével is kiemelkedik a környezetből a Bencs villa (Sóstói út 54.) Eklektikus stílusban építtette Nyíregyháza tisztelt polgármestere, a városépítőnek is nevezett Bencs Kálmán, akinek elődje a városvezetői székben édesapja, Bencs László volt.
A villasor megtekintését követően egy rövid erdei túra következik, a panziónál menjetek be a Sóstói erdőbe. A hajdan 600 hektár kiterjedésű, a város terjeszkedése miatt azonban mára 400 hektárosra zsugorodó erdő a nyírségi őserdők kevés számú maradványának egyike. Az erdő harmadát idős kocsányos tölgyes állományok alkotják, igen gazdag az aljnövényzete. Az erdőt kijelölt ösvényeken fedezhetitek fel. Az erdőn keresztül vágjatok át a Sóstói útról a Westsik Vilmos útra . Ezzel a végére is értek a túra opcionális leágazásának, a Westsik Vilmos út melletti kerékpárúton folytathatjátok utatokat egészen Nyírszőlősig.
Két kilométert fogtok kerékpárúton tekerni a Nyíregyházához tartozó Nyírszőlősig. Térjetek le jobbra a Csongor utcára, onnan pedig a Tölgyes utcára, amely a Sóstói erdő mellett vezet el benneteket Sóstógyógyfürdő központjába. Sóstó Nyíregyháza gyöngyszeme, a városba érkező látogatók jelentős része az itt található attrakciók (Nyíregyházi Állatpark, Sóstói Múzeumfalu, Aquarius élményfürdő, Tófürdő) miatt utazik a városba. Az első számú látványosság a Sóstói-tó, amely természetes víz. A 9,5 hektáros, 1,5 méter átlagos vízmélységű Sóstói-tó nevét a víz apadáskor a partra kiült sziksóról kapta. A víz partján összesepert sziksót – melyet a mosószóda gyártásához használtak fel, a közeli szódagyárban dolgozták fel. A város asszonyai az 1700-as években kértek és kaptak engedélyt arra, hogy a szennyest itt mossák ki. A Sóstó gyógyhatású vizéért már a 18. században is szívesen keresték fel a környékbeliek a Sóstót. Az 1824-es örökváltság után – miután ez a terület is a város tulajdonába került - vendéglőt és fürdőházat építettek ide. A tó vizét már Jósa András orvos is gyógyhatásúnak tartotta ízületi és nőgyógyászat panaszokra. Sóstón – mint a környék több településén - 1957-ben fúrásokat végeztek Pávai-Vajna Ferenc tanácsára. Kőolajat, földgázt kerestek, ám hévizet találtak. A közel ezer méter mély kútból 49-50 fokos termálvíz tört fel. A következő évben még 3 kutat fúrtak, és nemsokára hozzáláttak a fürdő építéséhez. Ma három fürdő is található Sóstón, a szabadtéri Parkfürdő, az Aquarius fedett élményfürdő és a Sóstói tó vizén kialakított Tófürdő. Az üdülőközpont meghatározó épülete a Krúdy vigadó, amelynek taraszán az 1910-es évek óta generációk tucatjai ropták a táncot nyaranta. Impozáns látványt nyújt a víztorony épülete, illetve az azt körül vevő műemlék épületek. A víztoronnyal szemben találjátok a Fürdőházat, amely korábban tisztasági fürdőként szolgált, ma elegáns szálláshely. Az alpesi stílusban épült Svájci-lakban nem kisebb vendégek töltöttek el hosszabb időt, mint Blaha Lujza, valamint Krúdy Gyula és családja.
Itt található Magyarország leglátogatottabb vidéki állatkertje a Nyíregyházi Állatpark, mely eddig kétszer nyerte el kategóriájában az Európa legjobb állatkertje címet. A 30 hektáros tölgyerdőben fekvő állatparkban 500 faj 5000 egyede él természeteshez közeli kifutókban. Az állatpark bebarangolása egy egész napos program, így semmiképpen nem javasoljuk a túra programtervébe betenni, inkább térjetek vissza ide másnap. Érdemes azonban felkeresnetek a Sóstói Múzeumfalut, amely Magyarország legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma. A múzeumfalu egy egységes keretbe foglalva mutatja be Szabolcs-Szatmár-Bereg megye sokszínű népi építészetét és lakáskultúráját. Az eredeti bútorokkal, használati tárgyakkal berendezett lakóházak, gazdasági épületek egy századfordulós kis falu hangulatát mutatják be a látogatóknak. A néprajzi falu épületegyüttesét a 7,5 hektáros területen közel száz népi objektum alkotja. A területen öt néprajzi tájegység (Szatmár, Rétköz, Nyírség, Nyíri Mezőség és Bereg) lakó- és gazdasági épületei láthatók. Emellett olyan érdekességek is sorakoznak a múzeumfaluban, mint a Nyíregyháza környéki bokortanyákból áttelepített tirpák porta, a fejfás temető vagy a falu szélén meghúzódó cigánykunyhók együttese. A kismesterségek műhelysora mellett megtalálható a pálinkafőzde, a szikvízüzem, kisvárosi nyomda, a fotó- és fodrászüzlet is.
Sóstógyógyfürdő megtekintése után újabb döntést kell hoznotok. Eddig a pontig párhuzamosan futott a kis és a nagy bringakör. Visszafordulhattok a városközpont felé és lezárhatjátok a bringakört vagy egy újabb túraszakaszt indítottok. A rövidebb útvonal választása esetén a túra teljes hossza 17 km, a hosszabb útvonal esetén 38 km. A rövidebb útvonal esetén a Sóstó tó megkerülésével, kövessétek a kerékpárutat, amely a Korányi Frigyes út, a Selyem u. és a Dózsa György út mellett vissza tudtok jutni a körtúra nyitó pontjára a Kossuth térre.
A hosszabb útvonal esetén az utat Nyírtura felé a Sóstói-tavat átszelő, keskeny földsávon folytassátok. Amint elhagyjátok a tavat és átgurultok a patak fölött, kanyarodjatok balra, egy kis fenyvesen keresztül egy cukrászdához értek. Itt kanyarodjatok jobbra, majd a Fürdőutcát elérve, kanyarodjatok balra. Itt a részetekre kijelölt kerékpársávon haladjatok. Mikor ez a festet vonal véget ér, egy nagyobb kereszteződéshez értek, itt jobbra, a Berenát utcára kanyarodjatok, a bicikliútra. Lesz egy kereszteződés, haladjatok tovább, és amikor egy bolthoz értek, akkor hajtsatok balra, a Kemecsei út mellett kerékpárútra. Innen már egyértelmű az út, 3 kilométeren ezen az út fogtok haladni, de számítsatok arra, hogy ez a túraútvonal legrosszabb útminőségű szakasza. A Libabokorra vezető utat tábla fogja jelezni az út jobb oldalán. Amint erre rákanyarodtok, már el sem tudtok tévedni Nyírturáig, amely egy 6 kilométeres szakasz. Először a Hadobás soron keresztül megérkeztek Körmendi tanyára, utána pedig Libabokorba. Libabokor után indul a túra egyik legszebb része. A tükörsima gyér forgalmú úton, fejünk fölött összeboruló fák árnyékában, a dimbes-dombos nyírségi tájon fogtok tekerni egészen Nyírturáig. Nyírturán a település központjában található késő gótikus református templomot érdemes felkeresni. A templom kívülről nem is sejteti, milyen izgalmas értékeket zár magába. 1488-ban készült késő gótikus kapuját mindenképpen érdemes megnézni.
A túra zárásaként Nyírtura, Nyírpazony, Nyíregyháza között, jó minőségű külterületi kerékpárúton fogtok tekerni 10 kilométeren keresztül. Miután megérkeztek Nyíregyházára, folytassátok az utat a Pazonyi út melletti kerékpárúton, egészen a Ferenc körút, László út és Pazonyi út kereszteződéséig. Itt forduljatok balra a Bujtosi-tó irányába. Ezek a tavak nem természetes úton keletkeztek. 1888-ban téglagyárat alapított itt Barzó Mihály, aki a város leghíresebb építőmestere volt, 1886 óta együtt dolgozott vállalkozó-társával, Vojtovics Bertalannal. Kezük munkáját őrzi és dicséri számos nyíregyházi középület, a megyeháza, a görögkatolikus templom, az evangélikus elemi iskola építése, és még sorolhatnánk. A téglagyárhoz tartozó, egykori bányákgödrökben összegyűlt víz nyomán keletkeztek a tavak. A tavak mára egészen más képet nyújtanak, hiszen ez lett Nyíregyháza egyik legnépszerűbb rekreációs és közösségi tere, ahol rengeteg futóval, bringással fogtok találkozni. Érdemes körbe tekernetek a tavakat nektek is. A Bujtosi tavak megkerülése után tekerjetek tovább a Liszt Ferenc utcára, onnan a Szegfű utcára. A Szegfű utca mellett végig kerékpárúton tudtok rákapcsolódni a Dózsa György utcára, amely bevezet benneteket a bringa kör nyitó pontjára, a Kossuth térre.
Interaktív térkép megtekintése lent vagy nyissa google maps segítségével.
