Nyírségi kör
Kerékpártúra a Nyírség kiemelt emlékhelyei és örökséghelyszínei között
A nyírségi körön a Nyírség legizgalmasabb kulturális örökségének felfedezésére indulhattok. Olyan örökséghelyszínekkel, műemlékekkel ismerkedhettek meg, amelyek Magyaroroszág fontos történelmi és szakrális emlékhelyei, meghatározó jelentőségű művészettörténeti emlékei.
|
Útvonal |
Nagykálló – Kállósemjén (7 km) – Pócspetri (8 km) – Máriapócs (2 km) – Nyírgyulaj (6 km) - Nyírbátor (7 km) – Nyírbogát (8 km) – Nyírmihálydi (12 km) – Szakoly (7 km)– Balkány (4 km) – Biri (5 km) – Nagykálló (7 km) |
|
Látnivalók |
Nagykálló volt vármegyeháza; Nagykállói református templom; Csoda rabbi sírja; Kállósemjéni Kállay-kúria; Pócspetri történelmi emlékhely; Máriapócsi görög katolikus székesegyház; Máriapócsi görög katolikus templom; Nyírbátori minorita templom; Magyar Nemzeti Múzeum Báthori István Múzeuma; Nyírbátori várostörténeti sétány; Nyírbátori református templom; Báthory várkastély; Nyírmihálydi református templom |
| A túra hossza |
74 km |
A görög katolikus máripócsi székesegyház a Kárpát-medence egyik legjelentősebb zarándokhelye. A nemzetközi szinten is számon tartott nyírbátori református templom, a magyar művészettörténet egyik legjelentősebb késő gótikus és kora reneszánsz művészettörténeti emléke. A Báthori István Múzeumban található csonka stallum a történelmi Magyarország egyik legszebb bútorművészeti alkotása. A nyírbátori minorita templomban található barokk oltárok szintén országosan jegyzett művészeti értékek. Bár az eredti állapotából keveset mutat, a Báthory várkastély a fontosabb magyar reneszánsz emlékhelyek egyike, amely fontos történelmi eseményeknek adott otthont. A túra során a Báthori család legendás múltjával és a magyar történelmet formáló jelentőségével is meg fogtok ismerkedni. A Kállayak egykori birtokközpontjában Kállósemjénben álló kúria pedig a Kállay család múltjába enged betekintést. Pócspetri neve is ismerősen csenghet, ez az a falu, amelyet az 1948-ben történt események miatt a kollektív bűnösség vádjával sújtottak. Ha szeretitek a régi históriákat, az építészeti emlékeket, ha érdeklődtök a művészettörténelem iránt, amennyiben kíváncsiak vagytok a csodákra, a magyar történelmet formáló családok legendás múltjára, akkor ezt a túrát semmi esetre sem hagyjátok ki. A 74 km-s túraútvonal egy Nagykállóból induló kerékpáros körtúra, amely Kállósemjén, Pócspetri, Máriapócs, Nyírgyulaj, Nyírbátor, Nyírbogát, Nyírgelse, Nyírgelse, Nyírmihálydi, Szakoly, Balkány, Biri érintésével érkezik vissza Nagykállóba. A körtúra nagy részét kerékpárúton tehetjük meg, illetve egyes szakaszokon alacsony forgalmú mellékutakon.
A túra első állomása Nagykálló. A ma 9200 lakosú Nagykálló 1747 és 1876 között Szabolcs vármegye székhelye volt. Ennek a korszaknak az emlékét őrzi a város központjában található egykori vármegyeháza épülete, amely 1769-1780 épült barokk stílusban. A reprezentatív vármegyeháza épület tervezője az olasz származású Salvator Aprilis, akinek halála (1771) után az építési munkálatokat testvére, Juseppe Aprilis fejezte be. Miután Nyíregyházára helyezték át a vármegye új központját, az épület a Nagykállói Magyar Királyi Tébolydaként üzemelt. A település büszkélkedett egykor a térség egyik legkorszerűbb erődítményével, amelynek egyelőre pontos lokalizációja is nehézségekbe ütközik, emiatt talajradaros vizsgálatok indultak az egykori kállói vár feltérképezésére. A Kállay-család tulajdonában álló kállói várkastélyt az 1570-es években építettek át a kor legkorszerűbb erődépítészeti technológiái alapján, olasz hadmérnökök bevonásával végvárrá. Az olaszbástyás, négyszögletes alaprajzú, fülesbástyás erőd, a szatmári, ecsedi, tokaji várral együtt a Királyi Magyarország északkeleti határait védte. A kállói várat Rákóczi-szabadságharc idején bontották el, melynek köveiből felépült a város központjában álló református templom. A nagykállói református templom 1710-es években épült. 1732-ben kezdték el építeni a templomtól hét méterre álló tornyot. Ebben az időszakban tiltott volt protestáns felekezeteknek a templomhoz tartozó kőtorony építése, emiatt le is állították építését. Az építkezés csak 1772-ben fejeződött be. Az úgynevezett Rákóczi-torony az Alföld egyik legmagasabb építménye: sisakkal együtt 60 méter magas. Nagykállóban a régi zsidótemetőben nyugszik Jichak Ejzik Taub, a csodarabbi. Ő volt a magyarországi haszidizmus megalapítója. Jichak Ejzik Taub életében, tevékenységével kiemelkedett a korabeli rabbik közül. Évente ezrek keresik fel, hogy leróják kegyeletüket a nagy kádik előtt. Szintén Nagykálló szülötte Korányi Frigyes báró, orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a magyar orvostudomány egyik megalapítója, a tuberculosis (TBC) elleni küzdelem atyja. Az 1700-as években épült szülőháza 1971 óta emlékház, itt található a Korányi Frigyes Emlékház helytörténeti gyűjtemény, ahol orvostörténeti kiállítás tekinthető meg.
Nagykállót elhagyva, egészen Kállósemjénig kerékpárúton fogtok haladni. Kállósemjén a 3500 lelkes település múltja összeforr a Kállay család történelmével, ahol a Balog-Semjén nemzetségbeli Kállay család kiépítette birtokközpontját és emelte rezidenciáit. Három kastély is tanúskodik a család egykori nagyságáról. A falu központjában álló, a család történelmi szerepét bemutató 18. században barokk stílusban épült Kállay-kúria, a mellett lévő századfordulón épült Wolkenstein-kastély és a 18. században épült Gyulaházi-kúria, amely az 1970-es évek óta egészségügyi funkciókat lát el. A Wolkenstein-kastély közvetlenül a főút mellett található, még a két templom előtt, a település központjában térjetek el balra. A Kállay-kúriához bevezető sétány mentén, a Kállay család kiemelkedő tagjait bemutató szobrok láthatók. A kúriát 1763-ban építtette Kállay György, tervezője ugyanaz az olasz testvérpár, Salvator és Giuseppe Aprilis, amelyik a nagykállói vármegyeházát és a nyíregyházi evangélikus templomot is tervezte. Az épület barokk magja az előcsarnok és hat helyiség, melyet később bővítettek, majd manzárd tetős emeletet építettek rá. A kúriában színvonalas kiállítások keretében ismerhetjük meg a Kállay családot, akik meghatározók voltak Szabolcs vármegye és később Magyarország közéletében. A kúria falai között nevelkedett Kállay Miklós, Magyarország egykori miniszterelnöke (1942-44), akinek hamvait kívánsága szerint 1993-ban hozták haza az Egyesült Államokból, s temették el a parkban álló, barokk stílusban épült kápolnában. A II. világháború idején szovjet katonák hadiszállásául szolgált, az értékeket széthordták, padlózatának jelentős részét eltüzelték. A háború befejezése után a Kállay-kastélyt is államosították, hosszú ideig kollégium működött a falai között. Az erősen leromlott állapotú kúriát és a szomszédos Wolkenstein-kastélyt teljeskörűen sikerült felújítani. Az épületet és a benne lévő kiállításokat 2016-ban nyitották meg a nagyközönség előtt. A kúriát egy csodálatos történelmi kert veszi körbe. Köztudott, hogy a volt miniszterelnök az autóversenyzés szerelmese volt, ennek emlékére egy 1920-as évekből származó Ford A modell áll a kastély garázsában.
Kállósemjént elhagyva Pócspetri felé fogjátok venni az irányt. Itt egy 3 kilométeres szakaszon kénytelenek lesztek a főúton tekerni, melynek forgalma már korántsem akkora, mint Nyíregyháza és Nagykálló között, azonban itt is legyetek körültekintők. A Pócspetri felé vezető elágazásnál térjetek el balra, az alacsony forgalmú, árnyas bekötő úton 2,5 kilométer múlva megérkeztek Pócspetribe. Pócspetri, a „bűnös falu” neve ismerős lehet a történelem könyvekből, az idősebbek emlékezhetnek a településre, mint a kollektív büntetés példájára, amelyet a kommunizmus bélyegként sütött az egész falura negyven éven keresztül. De mi is vezetett el addig, hogy egy egész települést bűnösnek ítéljenek el. 1948-ban az akkor még fiatal kommunista magyar kormány beterjesztette az iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot, amely ellen a katolikus egyház tiltakozott. 1948 június 3-án Pócspetri lakói is tiltakozásba kezdtek az egyház tulajdonában álló elemi iskola tervezett államosítása ellen. A községháza védelmére kirendelt rendőr valószínűleg egy baleset következtében meghalt. A falut még aznap körülzárták, a férfiakat összeterelték, közben folyamatosan folytak a kihallgatások. A cél elsősorban az volt, hogy Rákosi utasításának megfelelően bizonyítani tudják: a pap volt a felbujtó és szándékos emberölés történt. Az esetből az állam koncepciós pert kreált. 1948. június 11-én, vagyis az eset után mindössze nyolc nappal Asztalos János plébánost és Királyfalvi Miklós községi segédjegyzőt szándékos emberölés bűntettében való felbujtói bűnrészesség miatt, szándékos emberölés bűntette miatt halálra ítélték. Számos személyt a faluból életfogytiglan börtönbüntetésre és fegyházbüntetésre ítéltek. 1990-ben hatályon kívül helyezték az ítéletet. 2019-ben történelmi emlékhellyé nyilvánították Pócspetriben az események helyszínét, amelyről a polgármesteri hivatal előtt obeliszk emlékeztet. A rövid kitérőt követően folytassátok az utat Máriapócs fel, a két települést kerékpárút köti össze.
Pócspetri felől már messziről látszódnak a monumentális méretű máriapócsi kegytemplom egekbe szökő barokk tornyai, amely a Kárpát-medence egyik legjelentősebb búcsújáró helye. Évente becslések alapján több, mint fél millió ember látogat el ide. Emiatt megeshet, hogy éppen egy búcsúba csöppentek, zarándok csoportokkal vagy valamilyen népesebb egyházi eseménnyel fogtok találkozni. De mégis mi vonzza ide immár több, kint 250 éve ezt a rengeteg embert. A török háborúk során a Nyírség nagy része elnéptelenedett. A munkaerőhiány pótlása érdekében a földbirtokosok görög katolikus ruszin, román és római katolikus német vagy evangélikus szlovák nemzetiségű népességet telepítettek be több településre. Pócsra a 17. században a görög katolikus vallású ruszin családokat telepített be az akkor földbirtokos, akik a bizánci rítusnak megfelelő fatemplomot emeltek. Ebben a templomban helyezte el a török rabságból kiszabadulást követően Csibi László a gyermekjézust karjában tartó Istenszülő fogadalmi képét, amely híressé tette Pócsot a csodálatos eseményeivel. A kegykép első könnyezése 1696-ban egy hónapon át tartott. A csodás események híre a bécsi udvarba is eljutott, I. Lipót császár elszállította a képet, amely ma is megtekinthető Szent István dómban (az új helyszínen a kép soha nem könnyezett). A pócsi lakosság nyomására 1707-ben új Mária-ikon készült, amely 1715-ben három napon át újra hullatta a könnyeit. A település ezután a csoda után vette fel a Mária nevet. Az újabb csoda zarándokok tömegeit vonzotta Máriapócsra, ezért egyre sürgetőbbé vált egy nagyobb templom építése. Ekkor merült fel a munkácsi püspökség részéről egy reprezentatív székesegyház és bazilita kolostor építésének igénye a zarándokok kiszolgálása érdekében. A székesegyház építése 1731-ben indult el és egészen 1749-ig tartott, immár a kor ízlésnek megfelelően barokk stílusban. A templom félkörívesen záródó szentélye Keletre néz. A hajó északi és déli oldalán oldalapszisok épültek. A beltér hossza 37 m, szélessége 18 m magassága 16 m. Az ikonoztázion gazdag díszítése szimbolikus, az elvesztett Édenkertre emlékeztet. Az eredeti főoltár helyén van díszes keretben a kegykép, amely két oldalról lépcsőn közelíthető meg. Máriapócson található még egy szép egyházi műemlék. A kisváros római katolikus műemléke a görög katolikus székesegyház mellett található. A 15. században épült gótikus templom szép freskókat rejt. A déli mellékhajójában Köpenyes Madonna freskó töredékei láthatók, amelyeknek a készítése ecsedi Báthori család kegyuraságához köthető. A töredékes freskón Mária látható, amint az emberiséget kiterjesztett palástja oltalmába fogadja. A templom szakszerű és nagyszabású helyreállítása néhány évvel ezelőtt fejeződött, amelyet 2021-ben a műemlékvédelmi szakmai és civil szervezetek ICOMOS díjban részesítettek.
Máriapócson keressétek a Gyulaji utat, amelyre a Bogáti úton kell jobbra fordulnotok. Ez egy alacsony forgalmú mellékút lesz, amelyen 4,5 kilométer múlva eléritek Nyírgyulajt. Nyírgyulaj és Nyírbátor közötti 5 kilométer hosszú külterületi kerékpárúton érkeztek meg Nyírbátorba. Nyírbátorban amennyiben szeretnétek ellátogani a Sárkány fürdőhöz, térjetek el jobbra a Termál Apartman és a Szénaréti-tó közötti fürdő utcán. Amennyiben a fürdőlátogatás nem fér bele az időtökbe tekerjetek tovább a Gyulaji úton egészen a körforgalomig. Innen a kerékpárosok tájékozódását segítő 32-es túraútvonal tábláit kövessétek. Nyírbátorban színvonalas étteremek állnak rendelkezésetekre, illetve ha a Dél-Nyírségi örökségkört két nap alatt szeretnétek megtenni, mindenképpen itt keressetek szállást.
Nyírbátorban keressétek a várostörténeti sétányt, amely a város meghatározó történelmi emlékhelyei, látványosságait fűzi fel. A várostörténeti sétányon haladva embernagyságú szoborcsoportok keretében ismerhetjük meg Bátor és a Báthori család történetét. A szoborcsoportok a család és kegyúri birtokuk sorsfordító eseményeit mutatják be. A várostörténeti sétány elején mindenképpen álljatok meg a minorita templomnál és a Báthori István Múzeumnál. Bátor legrégebbi és legfőbb építészeti emlékeinek építése Báthori István erdélyi vajda nevéhez fűződik, aki az 1479-es törökök felett aratott kenyérmezei csata hadizsákmányból építette a ferences rendcsalád szigorúbb szabályokat követő ágához tartozó a minorita rend számára a kolostortemplomot, a Szent György templomot (ma református templom), illetve a Báthory várkastélyt. Báthori István szándéka az volt, hogy a család birtokközpontján egy rangjához és a családjához méltó hatalmi központot alakítson ki.
A minorita templomot eredetileg a Báthori család mauzóleumának szánták, azonban a család temetkezési helye végül a Szent György templom lett. A 15. század végén épült egyhajós késő gótikus minorita teremtemplom mellett egy kolostor is épült, amelynek egykori szerzetesi celláiban 1961 óta működik a Bátori István Múzeum. Mindenképpen térjetek be a templomba, amely értékes barokk berendezési tárgyakkal büszkélkedhet. A legmagasabb művészeti kvalitással az 1731-ben készült Passió vagy más néven a Krucsay-oltár készült, amely a ferences ihletésű passió-misztika ritka hazai emléke. A Bátori István Múzeumba is érdemes betérnetek, itt tekinthető meg az úgynevezett csonka stallum. A történelmi Magyarországról származó egyik legjelentősebb fennmaradt gótikus stallum a nyírbátori, melyeket az Itálián kívüli reneszánsz bútorművesség első alkotásai között tartanak számon. A két stallum eredetileg 25-25, azaz 50 ülőhelyes volt. A kisebb, csonka stallum látható a Nyírbátori Báthori Múzeumban, a nagyobb stallum pedig a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az intézmény legjelentősebb műtárgyai közé tartozik az évszámmal ellátott Báthori család vörösmárvány sárkányos címerköve, a 16-17. század folyamán a Báthori fejedelmek által veretett arany- és ezüstpénzek, valamint a középkori fegyvergyűjtemény.
A várostörténeti sétány túlvégén ismerkedhettek meg Nyírbátor másik meghatározó műemlékegyüttesével. Az egykor Szent György tiszteletére szentelt református templomot, 1484-ben kezdte el építeni Báthori István erdélyi vajda. A Szent György templom teljesen egységes hálóboltozatos terével, hatalmas mérműves ablakaival, csúcsíves nyugati kapujával a korszak egyik legmagasabb színvonalú késő gótikus épülete. Egyedülálló a templomtető későgótikus ácsszerkezete, amely látogatható. Az épület legszebb műrészlete a későgótikus stílusban épülő szarvasbordás hálóboltozat. Báthori Gábor az 1510-1520-as években reneszánsz stílusban jelentősen átépítette a Szent György templomot. A templom legszebb reneszánsz műrészletei közé tartozik a déli oldalon található kettős kapu, a szentélyben található papi ülőfülke és szentségtartó fülke, valamint a kegyúri oratórium baluszteres mellvédje. A nyírbátori református templom büszkélkedhet a Kárpát-medence egyik legmagasabb fa harangtornyával, amely 1640-es években épült. A református templom mellett, az Édesanyák útja túloldalán található a Báthory várkastély. A Báthori család valamikor a 15. század első felében egy udvarházat épített, ezt az udvarházat bővítette ki és építette át Báthori István a 15. század végén. Báthori András nevéhez fűződik a kastély reneszánsz átépítése. A vár a 16. században élte a fénykorát. Férfiágon Báthori Gábor erdélyi fejedelem halálával kihalt a nemesi család. Ezt követően Bátor a Rákóczi családhoz kerül, a 18. században pedig a Károlyi család birtokába. A kastély a 18. századra már erősen romos állapotúvá vált, az épület még használható részeiben magtárat hoztak létre. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal a romos egykori ebédlőpalota szárnyát 1985-ben műemlékké nyilvánította, amelyet 2006-ban újjáépítettek. A földszinten három boltozott helyiségében kiállítótermeket rendeztek be, helyreállították a valamikori lakomatermet, illetve a lakóhelyiségeket. A felújítást követően az épületben kiállítások és panoptikum kapott helyet.
A túra folytatása már a nyitópontra történő visszamenetel jegyében zajlik, amely Nyírbátor-Nagykálló között 44 kilométeres táv lesz, Nyírbátor, Nyíregyháza relációjában viszont 72 km. Nyírbátorban vissza kell térnetek a körforgalomhoz és itt Nyírbogát felé induljatok el. Nyírbátor és Debrecen között végig kerékpárút található, amely a 32-es számú Felső-Tisza-vidéki és Nyírségi kerékpáros túraútvonal része. Ezen a nagyon jó minőségű kerékpárúton fogtok haladni Nyírbogát, Nyírgelse érintésével egészen Nyírmihálydiig. Mivel ez egy közel 20 kilométeres táv, érdemes Nyírmihálydiban egy utolsó örökséghelyszínt felkeresni és venni egy rövid pihenőt. A falu központjában álló református templomot nem egyszerű észre venni, érdemes a táblákat követni. A 13. században román stílusban épült félköríves szentélyzáródású fa haranglábas, szilvafák között megbúvó kicsiny templom igen izgalmas műemléke a Nyírségnek. Különösen figyelemre méltó a Pokoljelenetet ábrázoló középkori freskó, amely a 15. században készült. Egyrészről ritka, amikor a szentélyhez ennyire közel kerül egy pokol jelenet ábrázolása, másrészt érdekes azoknak a disznó és elefánt elegyére emlékeztető démonszerű lény, amelyet fekete ördögök vesznek körül.
A túra utolsó 25 kilométeres etapja a Nyírmihálydi-Szakoly-Balkány-Biri-Nagykálló közötti szakasz. Nyírmihálydi és Balkány között alacsony forgalmú közúton, Balkány, Biri és Nagykálló között azonban végig kerékpárúton tudtok közlekedni. Amennyiben Nagykállóból indították az örökségkört, nagyjából 74 kilométert fog mutatni a kilométer órátok.
Interaktív térkép megtekintése lent vagy nyissa google maps segítségével.
