Rétközi kör
Kerékpártúra letűnt korok és tájak emlékei között
A rétközi körre indulók letűnt korok és egy letűnt táj emlékeit ismerhetik meg. A kerékpártúra célja a Felső-Tisza-vidék nyugati felének, a Nyíregyházától és a Nyírségtől északra elterülő rétközi tájegységének felfedezése, amely egyszerre jelöl földrajz és néprajzi tájegységet.
|
Útvonal |
Nyíregyháza Kossuth tér – Nagyhalász (28 km) – Ibrány (4,3 km) – Paszab (5 km) – Tiszabercel (2,7 km) – Gávavencsellő (7,1 km) – Balsa (3,5 km) – Szabolcs (4,5 km) – Rakamaz (7,6 km) – Nyírtelek (19,3 km) – Nyíregyháza Kossuth tér (10 km) |
|
Látnivalók |
Csuha-Kállay kúria (Nagyhalász); Paszabi szőttesház; Tiszaberceli műemlék szivattyútelep; Bessenyei György emlékház; Sváb ház (Gávavencsellő); Balsai hídfő és Ökoturisztikai látogatóközpont; Szabolcsi földvár és Árpád-kori templom; Mudrány kúria; Rakamazi Turul emlékmű; Tokaj történelmi belvárosa; Tokaji Múzeum; Tokaj Világörökségi Bormúzeum; Honvédelmi emlékpark (Nyírtelek). |
| A túra hossza |
92 km |
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye öt néprajzi tájegységből áll, a Nyírség, a Nyíri Mezőség, Szatmár, Bereg és Rétköz. A Rétköz földrajzi határa északon a Tisza, keleten, délen és nyugaton a Nyírség. A Rétköz lényegében a Tisza felső szakaszának szabolcsi mélyártere, amely a Lónyai-csatorna és a Tisza között terül el Tuzsértól egészen Gávavencsellőig. A korábban használt Rétség elnevezésével elsősorban a Tisza árterében fekvő mocsaras területet értették. A Rétköz a víz birodalma volt egészen a 19. századig. Hajdan a Tisza ezernyi ere hálózta be, mely mocsaras, lápos vidékké formálta a tájat, megszabta az ott élők mindennapjait. Földművelést csak a rétből kiemelkedő dombhátakon lehetett folytatni, az itt élők mindent a rétről és a mocsarakból tudtak beszerezni, emiatt kiemelt szerepe volt erre a halászatnak. A Rétköz néprajzi arculatát nagymértékben formálta a víz, a vizek levezetését követően az egykori lápi községek mezőgazdasági településekké alakultak át és megszűnt a tájra jellemző ősi életforma. A hajdani Rétköz ma már alig különbözik a Nyírségtől. A Nyíregyházáról induló 97 kilométer hosszú rétközi örökségkör egy letűnt vízivilág és a Nyírség tájain halad, szinte végig kerékpárúton. Nagyhalász, Ibrány, Paszab, Tiszabercel, Gávavencsellő, Balsa, Szabolcs, Tímár, Rakamaz, Nyírtelek települések érintésével.
A túra útvonala a rétközi kerékpárútra, illetve a Nyíregyháza-Tokaj közötti kerékpárútra épül. A rétközi kerékpárút építése az 1990-as évek közepén indult, több ütemben, nagyjából 10-15 évvel később készült el. Az 52 kilométeres rétközi kerékpárút Nyíregyháza-Nagyhalász-Ibrány-Paszab-Tiszabercel-Gávavencsellő-Balsa-Szabolcs-Tímár és Rakamaz településeket köti össze (egyedül a Gávavencsellőhöz tartozó kül és belterületi szakaszai nem épültek meg). A kerékpárúttal párhuzamos főúton nem bonyolódik le nagyobb forgalom, néha szükségetek is lesz használni, kerékpárút ugyanis mára több szakaszon sajnos igen rossz állapotban van. Az örökségkör másik eleme a 33 kilométer hosszú Nyíregyháza-Tokaj közötti kerékpárút, amely Tokajt, Rakamazt, Nyírtelket és Nyíregyházát köti össze.
A túra Nyíregyháza városközpontjából indul. Tekerjetek ki a belvárosból a Dózsa György utca sétálóutcáján, a Selyem utcán keresztüli kerékpársávon a Korányi útra. A Korányi út melletti kerékpárút, illetve jelzett kerékpársávok elvezetnek benneteket Sóstógyógyfürdőig. A Sóstói-tó mellett, a Blaha Lujza sétányon haladjatok, majd a Berenát utca kerékpársávján eléritek a Kemecsei utat. Itt tudtok rácsatlakozni a rétközi kerékpárútra. A túra első állomása Nagyhalász, amely Ibrány után, a Rétköz nyugati felének második legnépesebb települése. Az 5600 lakosú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb kiterjedésű települése, külterületi határa közvetlenül Nyíregyháza utáni Homoktanyával kezdődig. Sokáig, 11 kilométeren keresztül fogtok tekerni, mire megérkezte Nagyhalász központjáig. Közvetlenül a főút mellett áll a Csuha-Kállay kúria, ahol érdemes egy rövid pihenőt beiktatni. A kúria épületét a 18. század végén Eördöghfalvi Csuha Tamás építette. Eredetileg téglalap alaprajzú, kéttraktusos, egyszerű épület volt, amelyet 1830 körül klasszicista stílusban átalakíttattak a főúri kastélyok mintájára. Az 1860-as években Eördöghfalvi Csuha Vilma férje révén, a Kállay család tulajdonába került, akik egészen 1910-ig a kastély birtokosai voltak. Az épület állaga 1945 után lassú romlásnak indult. Kezdetben tanítói lakásként, majd raktárként, később a helyi termelőszövetkezet irodájaként szolgált. Sajnos a kúria eredeti berendezéséből szinte semmi sem maradt meg, de az épület felújítása és kulturális célú hasznosítása az 1990-es évek második felében valósult meg. A rövid pihenő után tekerjetek keresztül a városon, egészen a Kossuth utcán található körforgalomig. Itt forduljatok el Ibrány felé. Olyan érzésetek lesz mintha Ibrány és Nagyhalász össze lenne nőve. Egy rövid külterületi szakasz után megérkeztek Ibrányba.
A modern és egységes küllemű, 6600 fős népességű Ibrány a Rétköz nyugati részének központja, a Tisza és a Lónyai-csatorna által határolt területen fekszik. A rétközi településekre jellemző, hogy először csak a kiemelkedő szigeteken, dombokon telepedtek meg az emberek, a szájhagyomány szerint Ibrány 13 dombra épült. A Tisza szabályozása után már lehetőség nyílt arra, hogy a kevésbé magas helyekre is építkezzenek, majd a dombok közötti mélyedések feltöltése, kiszáradása után a lapályokon is megindult a lakóházak építése. A hajdan különálló falurészek teljesen összeépültek, kialakítva egy sajátos, elnyúlt településszerkezetet. Ibrány már a honfoglalás korában lakott település volt. Ibrány-Esbóhalomon egy 269 sírból álló honfoglaláskori temető került elő, melynek legértékesebb lelete egy mitikus állatalakot ábrázoló aranyozott, ezüstlemezes hajfonatkorong. A Felső-Tisza-vidék rendkívül gazdag honfoglaláskori temetőkben, leletekben. Ibrányban található még egy régészeti érdekesség, az ibrányi Fekete-halom, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legnagyobb kurgánja (kunhala). Fekete-Halom azon kevés sírhalmok közé tartozik, amelyet feltártak, méghozzá 1900-ban a múzeumalapító Jósa András orvos-régész. Jósa András egy tölgyfából készült sírkamrát talált, s benne egy összekuporodott, oldalt fekvő csontvázra bukkant. Az ibrányi Fekete-halom egyedileg védett régészeti lelőhely, amelyet csak akkor keressetek fel ha időtökbe belefér hiszen a város egy másik pontján tálható. A város legmagasabb pontján álló református templom a 14. században épült, amelyet 1517 körül gótikus stílusban átépítették. A torony nélkül felépült templom mellett évszázadokig fa harangtorony állt. A ma látható 37 méter magas, háromszintes torony 1843-1847 között épült. A késő gótikus stílusjegyek közül figyelemreméltók a támpillérek, a hajó déli homlokzatán található kapu és ablakok. Ibrány központjától 9 kilométerre található Tisza-parti szabadstrand.
Ibrányt elhagyva 5 kilométer múlva megérkezte Paszabra, ahol megismerkedhettek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legszebb népművészeti értékével, a paszabi szőttessel. A faluközpontban álló, szépen faragott tornácoszlopos épületben, a református templom és parókia szomszédságában található a Paszabi Szőttesház. A régi népi szőttesek mintakincsét felelevenítő és újjáélesztő szövőház termékeit 1940-ben a Budapesten rendezett kiállításon ismerhette meg a nagyközönség, de a legnagyobb sikert az 1957. évi világkiállításon aratta. A népművészeti házban kaptak helyet a szövőszékek, a gyűjtött népi bútorokon kiállított eredeti paszabi szőttesek és a helytörténeti gyűjtemény üveges tárlóiban elhelyezett értékes néprajzi tárgyak. A Szőttesházban bemutatásra kerülnek a paszabi szőttes minta- és színvilágát tükröző alkotások.
Paszabot elhagyva egyre közelebb kerültök a Tiszához, ahol a rétközi táj egy másik arcát kezdi mutatni. Tiszabercel környékén a Tiszatelek-Tiszabercel ártér természetvédelmi területen fogtok tekerni, amelyet a jellegzetes Tisza-menti táj értékeinek a megóvására 1978-ban nyilvánították védetté. A folyót követő fűz-nyár ligetek, tölgy- kőris-szil ligeterdők, az itt élő növények, valamint állatok ugyanis kiemelt természeti és tájképi értéket képviselnek. Tiszabercel, a kétezer lelkes település a Rétköz nyugati szélén található, ahol két fontos látványosságot is érdemes felkeresni. Bessenyei György szülőháza, illetve a műemléki oltalom alatt álló szivattyútelep kihagyhatatlan része a túrának. Tiszabercel híres szülötte a felvilágosodás nagy alakja, Bessenyei György. Az 1720 körül épült családi kúria, amelyben 1747-ben az író, filozófus született, a Bessenyei utca 6. szám alatt, a falu egyik legmagasabb pontján áll. A zsindelytetős, barokk kúria a hagyományos nyírségi középnemesi építkezés jellegzetességeit viseli magán. Az emlékházat Bessenyei-korabeli bútorokkal rendezték be. Az irodalomtörténeti kiállítás a költő életútját mutatja be. Bessenyei György iskoláit Sárospatakon kezdte, ám igazán akkor kezdett foglalkozni a tanulással, amikor két bátyja után ő is Bécsbe került, ahol nyelveket tanult, szenvedélyesen olvasott. Írói munkássága akkor vette kezdetét, amikor 1772-ben megjelent az Ágis tragédiája című műve, ettől számítjuk a magyar felvilágosodást. Nagyon termékeny író volt, 10 év alatt 24 műve jelent meg nyomtatásban. 1782-ben visszatért szülőfalujába, és 1885-ig itt élt édesanyjával, majd a család Pusztakovácsiban (ma Bakonszeg) lévő birtokára költözött. Itt halt meg 1811-ben. A felvilágosodás nagy alakja síremléke ma Nyíregyházán az Északi temetőben található.
Hatalmas kultusza lett az író-költőnek Nyíregyházán, 1898-ban megalakult a Bessenyei-kör és ugyanebben az évben közadakozásból elkészült a Bessenyei-szobor. Még egy helyre mindenképpen látogassatok el Tiszabercelen. Egészen közel a belterülethez található a Tiszapart, ahol színvonalas étterem, vízitúra megállóhely és kemping is működik. A kikötő közelében, a komp szomszédságában található Szabolcs-Szatmár-Bereg legrégebbi gőzüzemű szivattyútelepe. A Rétköz alacsonyan fekvő, vízjárta terület. A vízzel való kényszerű együttélés mindennapi küzdelmet jelentett a létért, a megélhetésért. Széchenyi és Vásárhelyi kezdeményezésére az 1840-es években megkezdődött a Tisza szabályozása. A mocsarak lecsapolása, a vizek kormányzása érdekében épült meg az 53 km hosszú Belfő csatorna, mely Tiszabercelnél torkollik a Tiszába. Ezt követi 1879-82 között a Lónyay-övcsatorna. A szivattyútelepet megelőzően zsilipek épültek, ezeket azonban rendre elsodorta az ár. 1895-ben kezdték építeni a gőzüzemű szivattyútelepet, amely végső formáját 1903-ra nyerte el. A szivattyútelep létesítésével a társulat célja az volt, hogy a belvízi főcsatornán lefolyó vizeket a berceli zsilip zárva tartása mellett is a Tiszába lehessen juttatni. A telep 1968-ig folyamatosan működött, utoljára 1970-ben indították be. 1983-ban műemlékké nyilvánították.
Egy újabb 7 kilométeres túraszakasz következik, a következő település Gávavencsellő. A 3550 lakosú település két rétközi nagyközség, Gáva és Vencsellő egyesüléséből jött létre 1971-ben. Gávavencsellő egyike a legrégibb szabolcsi településeknek. A község területéről kő-, réz-, bronz- és népvándorlás kori tárgyakat őriz a nyíregyházi Jósa András Múzeum. Az ún. Gávai-kultúra feltárt leletei is a múzeumban találhatók. A 18. század végén Vencsellőt a Dessewffy-család vette meg, akik az elnéptelenedett faluba római katolikus svábokat telepített, akik megalapították Újvencsellőt vagy másnéven Németfalut. Van egy utcájuk, - ahogy a helybeliek mondják – a „sváb falu”, itt telepedtek le a svábok, s róluk kapta ez a községrész a nevét. Itt található a Kápolna utca 58. szám alatt a 19. század végén épült Svábház, amelyben tájházat rendeztek be. A ház berendezése az 1930-40-es évek falusi lakáskultúráját, használati tárgyait és svábok mindennapjait mutatja be. Gávavencsellőn, a Toldi utca 26. szám alatt található a 18. század második felében épült Dessewffy-kastély, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legszebb barokk műemléke, amely sajnos nem látogatható. Az épület eredeti magva egy késő barokk kastély a 18. század második feléből való, ami mellé a 19. század elején egy másik, klasszicista stílusú épületet emeltek. A két épületet Dessewffy Miklós elképzelései alapján 1898-ban összeépítették, neobarokk stílusban kiegészítették és bővítették. A háborús évek megviselték az épületet, mai formáját 1950-ben nyerte el a kastély. Az önkormányzat évekkel ezelőtt eladta, új tulajdonosa pedig diszkót alakított ki az épület egyik szárnyában. Mára azonban a szórakozóhelynek is csak romos nyomai találhatók meg. A kastélyépületet jelenleg nem hasznosítják, de még így, romos állapotban is a hajdani szépségéről árulkodik, és a felújításért kiált.
Gávavencsellő és Balsa között mindössze 4 km-es távolság van. Mielőtt bemennétek Balsára, a János-tó után kanyarodjatok el jobbra egy aszfaltozott úton, amely elvezet egészen az egykori balsai hídhoz. A balsai Tisza-hidat 1930-ban adták át. A híd érdekessége, hogy keskenynyomú vasúti pálya és közút is átvezetett egyszerre rajta. A balsai híd teremtett közvetlen vasúti kapcsolatot a Nyíregyháza-Sátoraljaújhely vasútvonal és a Nyíregyháza-Dombrád közötti vasútvonal között. 1944-ben mind a meder- mind az ártéri hidakat a németek felrobbantották. A felszerkezet kimentett részeit a háború után több híd újjáépítéséhez felhasználták. A híd megmaradt hídfőjéhez illesztve került kialakításra a Balsai Ökoturisztikai Látogatóközpont, ahol megismerkedhetünk a Felső-Tisza és a Bodrog vidékének természeti, táji, kulturális értékeivel.
Balsát elhagyva 3 kilométer múlva megérkeztek Szabolcsba, amely a túraútvonal legizgalmasabb állomása. A ma mindössze négyszáz lakosú Szabolcs község, az egykori Szabolcs vármegye névadó települése. Hatalmas várával Szabolcs vármegye legkorábbi igazgatási, katonai és egyházi központja volt az Árpád-korban. A szabolcsi földvár Közép-Európa legnagyobb, épségben maradt földvára, amely a település központjában áll. Egykor a keleti oldala mentén egy 7 méter széles és három méter mély vizesárok húzódott, amely a földvárat lényegében egy csatornával leválasztott mesterséges szigetté alakította, amelyet egy felvonóhídon lehetett megközelíteni. A földvár 280 m hosszú, 140 m széles, 33 ezer négyzetméteren elterülő gyeppel fedett háromszög alakú földterület, amelynek három oldalon voltak kapui. A hatalmas mennyiségű földet kazettás faszerkezet tartotta össze. Bár a földvárak neve ezt sugallja, de nem faszerkezettel erősített földsáncok voltak, hanem földdel feltöltött favárak. A várfalakat egymáshoz erősített kazettákból építették fel, amelyeket földdel töltöttek fel. A szabolcsi földvár sáncának tetején mellvéd és járószint húzódott végig, ahol fel lehetett venni szükség esetén a védelmi állást. A sánc tetejének külső peremén függőleges gerendákból álló mellvéd húzódott, amelyet vesszővel fontak be és agyaggal tapasztottak be. A fölvár három sarkán figyelőtorony állt. A földvár lábánál álló templom a Felső-Tisza-vidék legrégebbi egyházi központja, melynek építése a XI. századra tehető. Szabolcs középkori jelentőségét bizonyítja, hogy 1092-ben Szent László királyunk vezetésével zsinatot tartottak itt. A király elnökletével megtartott szabolcsi egyházi zsinaton és törvényhozó országgyűlésen hirdette ki I. törvénykönyvét, amely megerősítette az egyház hatalmát és a kereszténység erkölcsi tekintélyét. A templom építése a XI. századra tehető, ezzel a szabolcsi református templom a régió legkorábbi építésű templomai közé tartozik, amely román stílusban épült. Román kori stílusra utal a templom bazilikális szerkezete, amelyet egészen az 1800-as évek közepéig volt látható. A bazilikális szerkezet alapján eredetileg a templom egy magasabb főhajóból és két alacsonyabb mellékhajóból állhatott, amelynek pilléreit a régészeti kutatások során meg is találták. Szintén a korai építésre utal a félköríves szentély és a hajó északi falának lőrés ablakai. A középkorban a szentélyt freskók díszítették, amely valószínűleg a reformáció évszázadaiban elenyésztek. Mára csak néhány felismerhetetlen töredéke maradt fent az apostolokat vagy szenteket ábrázoló freskóknak. Az 1970-es években vette kezdetét a templom átfogó régészeti kutatása és helyreállítása, melynek célja a középkori térszerkezet visszaállítása. A helyreállításnak köszönhetően mára az egyik legszebb és legkorábbi középkori műemléke térségnek. Szabolcs település harmadik látványossága a 18. század végén épült Mudrány-kúria. Az épületet a Mudrány család építette késő barokk stílusban. Négy termes enteriőr kiállítás található a kúriában, mely a 19. század végi, 20. század eleji köznemesség kultúráját és tárgyi emlékeit kívánja bemutatni a nagyközönségnek.
Szabolcsot követően 3 kilométer múlva megérkeztek Tímárba, majd újabb 4 kilométer múlva Rakamazra. Rakamazon tekerjetek el a körforgalomig, ahol rá tudtok csatlakozni a Nyíregyháza-Tokaj közötti kerékpárútra. Innentől rajtatok múlik, hogy a nagyjából 33 kilométeres Tokaj-Nyíregyháza távot mennyi idő alatt teljesítitek. Végig jó minőségű kerékpárúton fogtok haladni. Mindössze két település van a túra ezen szakaszán, Rakamaz és Nyírtelek. Rakamaz és Nyírtelek között 20 kilométeres távot, Nyírtelek és Nyíregyháza között pedig 11 kilométeres távot kell leküzdenetek. A vízvételi lehetőségeknél mindenképpen álljatok meg. Két emlékműre szeretnénk felhívni a figyelmeteket a túra záró szakaszán. Rakamzon, a Szent Istvánról elnevezett római katolikus templom előtt áll egy hatméteres mészkőoszlop, melynek tetején egy turulmadár látható. A mészkőoszlop tetején áll a rakamazi hajfonatkorongon ábrázolt turul, mely bronzból készült, magassága 1,6 méter. Mire is emlékeztet ez a műalkotás? 1955 és 1974 között számos olyan lelet került elő a földből Rakamazon, amely arról tanúskodik, hogy valaha ez a föld valamelyik fejedelemhez tartozó magas rangú személy nyugvóhelyéül szolgált. Az 1950-es évek közepén a település határában lévő Túróczi-parton (Gyepiföldön) homokbányát nyitottak, a homokkitermelés közben pedig sírokra bukkantak. Ekkor találtak rá egy női csontvázra, melynek mellén két darab tenyérnyi nagyságú ezüst korong feküdt. A korongpár peremsávján belül növényi elemekkel átszőtt, szétterjesztett szárnyú ragadozó madár (sas) látható, amely karmaiban két kisebb madarat, csőrében leveles ágat tart. A legkézenfekvőbb feltevés szerint a rakamazi sas nem más, mint az Árpádok ősatyjának vélt turulmadár megjelenítése (a turul a sas török neve). A turulmadár a rakamazi korong hatalmas égi madara, az eget eltakaró szétterjesztett szárnyaival és legyezős farkával, karmaiban roppant erejét jelképező, elragadott madarakkal. Azt is vélték, hogy a sas az életfa csúcsán ül, s onnét hozza le a földre az újszülöttek lelkét. Amikor tehát a rakamazi emlékműre néztek, jusson eszetekbe, hogy itt találták meg az egyik legszebb és leghíresebb honfoglaláskori leletet.
A másik figyelemreméltó emlékmű Nyírtelken található. Nyírtelek a királyteleki csata néven vált országosan ismertté. 1944 októberében szovjet erőket szorítottak itt vissza, megakadályozva több, mint 100 000 magyar és német katona bekerítését, ezzel jelentősen hozzájárultak Nyíregyháza ideiglenes visszafoglalásához. A településnek II. világháború után is jelentős honvédelmi szerepe volt: 1963 és 1991 között itt állomásozott a Magyar Néphadsereg 107. számú Önálló Szállító Osztálya és az Elektronikai Javító Üzem, 1982-től légvédelmi rakétákat, pácéltörőket tároltak, karbantartottak itt. Napjainkban HM Arzenal Zrt. néven a Honvédelmi Minisztérium által létrehozott cég légvédelmi eszközök javításával, egyéb tevékenységgel foglalkozik. Mindennek állít látványos emléket a Nyírtelken található park, ahol a Királyteleki csata hősi halottainak névsora, a csata története és szemléletes térképe látható. A két kiállított rakéta: egy Vega-M és egy Krug (2K11) légvédelmi rakéta.
Az emlékművet elhagyva a túra végére már csak egy 11 kilométeres táv vár rátok. A kerékpárút bevezet benneteket egészen Nyíregyháza központjáig.
Interaktív térkép megtekintése lent vagy nyissa google maps segítségével.
