kozepkoritemplomokutja@gmail.com +36 30/446-8383

Turizmus

A Felső-Tisza-vidék a rejtőzködő kincsek világa, ahol számos izgalmas és látványos helyszín várja a felfedezőket.A térség három történeti nagytájunk, Erdély, Felvidék és az Alföld találkozási pontjánál fekszik, amelyek egyben kulturális régiók, ennek lenyomatai, hatásai jól láthatóak az épített és szellemi örökségben. Felső-Tisza-vidék egy felfedezetlen, kevéssé közismert területe a Kárpát-medencének, amely elsősorban akulturális örökség iránt nyitott, az aktív mozgást kedvelő turisták számára jelent vonzerőt. A térség turisztikai szempontú felértékelődését, fokozatos reflektorfénybe kerülését, több tényező is igazolja.Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség néven kiemelt turisztikai fejlesztési térséggé nyilvánították a térséget, az országban harmadikként az 1092/2017. (II.21.) Kormányhatározat alapján. A Felső-Tisza-vidék, de a Nyírség sem tartozott ezelőtt soha a turisztikai szem­pont­ból frekventált térségek közé. A kiemelt turisztikai fejlesztési térséggé nyilvánítás mellett, lényeges megjegyezni, hogy a Középkori templomok útja és vele együtt a Felső-Tisza-vidék 2017. év szeptemberében EDEN díjban részesült, amely azt jelenti, hogy a desztinációt Magyarország legígéretesebb kulturális úticéljává nyilvánították. Az "European Destinantions of Excellence" (EDEN), vagyis a "Kiváló Európai Desztinációk" az Európai Bizottság pályázata, amelyet 2001-ben hirdették meg először. Ezt a kitüntető címet azok a turisztikai célterületek kaphatják meg, amelyek autentikus módon, igényesen mutatják be tájegységük hagyományait.  A Felső-Tisza-vidék idegenforgalmi felértékelődésének harmadik jele, hogy a Bejárható Magyarország Program keretében vízi és kerékpáros vándortáborokat szerveznek ebbe a térségbe. A kerékpáros és vízi vándortábor a Felső-Tisza-vidéken több ezer diák táboroztatását fogja katalizálni az elkövetkező években.Annak a számos idegenforgalmi fejlesztésnek, amelyek az elkövetkező években valósulnak meg, a Felső-Tisza-vidék turisztikai jelentősége jelentős mértékben növekedni.

Természeti, táji, történelmi, gazdasági és társadalmi fejlődésének évszázadai határozzák meg e vidék természeti és kulturális örökségét, annak térbeli koncentrációját, amely befolyásolja a régió idegenforgalmi kínálatát.

 

>> Természeti örökség, ökoturizmus
>> Kulturális örökség, kulturális turizmus
>> Aktív turizmus

 

Természeti örökség, ökoturizmus

Hazánk tájai közül a kevésbé érintett, természetközeli állapotok az egész Felső-Tisza-vidéken jól megfigyelhetőek, a faji sokszínűség még mindig fennáll. A Tisza kanyargása, a hidak elérése, az aprófalvak és külterületek ritmusa miatt kellemes erre utazgatni, kerékpározni is. Ezt az Alföldre jellemző táji sokszínűséget más térség nem tudja így prezentálni, különleges hangulatot és látványt nyújt az ide látogatók számára. A legérintetlenebb területeket a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet védi mely a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik. 11 kiemelt természetvédelmi területen mozaikosan elrendezve 36 település külterületén találjuk mindezt. Egyénileg is bejárhatóak, de a szakemberek is örömmel mutatják be, vezetnek végig, ajánlanak tanösvényeket a területen. Mi már kipróbáltuk, jó szívvel ajánljuk az alábbi elérhetőséget, ahol konkrét ajánlatokat, információt, szakvezetést igényelhetünk.Tisza és holtágai egy összefüggő hálózatot alkotnak, 42 holtág különíthető jól el a Felső-Tiszavidéken, ebből 12 szentély típusú, vagyis a gazdag ökoszisztéma fenntartása a cél.

Június közepén a tiszavirágzásnak nevezett kérész-rajzáshoz lehet szerencsénk a folyó partján, vagy akár a Vásásrosnaményi, a Tivadari hídról is láthatjuk. A nyár kihagyhatatlan élménye a homokos palalyokon mezítláb belesétálni a vízbe, megmártózni, úszni a Tiszában (a legismertebb homokpadok a tivadari, jándi, penyigei, gergelyugornyai.)

A Felső-Tisza-vidék és a Nyírség természeti értékeit látogatóközpontok, kiépített tanösvények segítik megismerni. A Szatmár-Beregi tájvédelmi körzet természeti értékeit, sajátosságait a Cégénydányádon található Kölcsey-Kende kúriában működő nemzeti parki látogatóközpontigényes kiállításaiból ismerhetjük meg behatóan. Tájidegen, de nagyon kellemes a kastély angolkertjének bejárható területe. A kúriában szakvezetést is kérhetünk egy-egy természetvédelmi terület bemutatásához. A Kisarban található a Szatmár-Bereg Natúrpark szezonálisan nyitva tartó látogatóközpontja, melyben  szintén a régió természeti értékeivel ismerkedhetünk meg. Tanösvények is segítik a megismerést, ilyen például aTarpai Nagyhegyen kialakított szőlőhegy-ösvény vagy a Szatmár-Beregi Naturpark által létrehozott tanösvények, amelyről honlapjukon lehet tájékozódni. Az egyik legizgalmasabb látogatóközpont és tanösvény Bátorligeten találhatóŐsláp Múzeum és tanösvény, ahol vezetett túrák keretében ismerkedhetünk meg az Alföld emberi beavatkozás előtti állapotával, mintha csak visszarepülnénk több ezer évet az időben.

A Felső-Tisza-vidék nyugati felének legértékesebb természeti értéke a Tiszavasvári határában, a 36-os út mellett található Fehér-szik, amelyet 1977-ben nyilvánítottak természetvédelmi területté. Érdemes itt megállni, mert ez a terület a szikes pusztai gyepek maradványa, kerecsensólyom, vagy piros lábú cankó előfordulást láthatunk. A másik természetvédelmi terület errefelé az 1030 hektáron elterülő a tiszadobi ártér. Az itt elterülő holtágak ma szabad strandoknak, horgászoknak és vízi tanösvényeknek adnak otthont. Tiszadobon, Tiszalökön, Rakamazon található a Felső-Tisza-vidék legnagyobb morotva hálózata.A holtágak élővilágával, természeti jelentőségével ismerkedhetünk meg a tiszalöki kis-tiszaökocentrumban, ahonnan kiindulva vezetett túrák keretében fedezhetjük fel a holtágak világát. Nyírség területén három természetvédelmi területet érdemel említést. A Bátorligeti őslápon a különleges mikroklímának köszönhetően az egyik leggazdagabb és legváltozatosabb növény- és állatvilága maradt fenn, de emellett a vajai őstó tekinthető az egyik legérdekesebb természeti reliktumnak. A baktalórántházi erdőrezervátum szintén a Nyírség kiemelt jelentőségű természetvédelmi területei közé tartozik, amely kedvelt kirándulóhely, ahol érdemes gyalogtúrákat tenni.

 

Kulturális örökség, kulturális turizmus

A folyók behálózzák a Felső-Tisza-vidéket és ezzel e vidék sorsát is. Az állandó bel- és árvizek hatására a folyók ölelésében létrejövő lápvilág évszázadokon keresztül nyújtott menedéket. Ez a momentum teszi igazán egyedivé a térség épített örökségét, hiszen ebben az elszigeteltségben, a középkori és népi épített, szellemi örökség átvészelhette az évszázadokat. A Felső-Tisza-vidék elszigeteltségének, az oltalmazó vizeknek köszönheti páratlan középkori egyházi örökségét, gazdag néprajzi hagyatékát és természeti értékeinek gazdagságát. Az egész Alföldön a Felső-Tisza-vidék őrizte meg legtöbb műemlékét. A megyén belül a legtöbb műemlék a Szatmár-beregi térségben található. A Tiszától és Szamostól keletre eső területe szinte egy egybefüggő nagyobb kiterjedésű örökségturisztikai magterületet alkot. A Felső-Tisza-vidékkulturális öröksége közül műemléki szempontból a középkori templomok tekinthetőek a legjelentősebbnek.  A Felső-Tisza-vidék és azon belül elsősorban Szatmár-Bereg a középkori templomok földje, középkori eredetű egyházi műemlékekben a Kárpát-medence egyik leggazdagabb régiója. De a templomoknak nem csak a mennyisége, hanem a minősége is igen látványos. Ami pedig igazán különlegessé teszi ezeket a gyönyörűen díszített templomokat, hogy többségében református gyülekezetek használatában áll, ahol a középkor és a reformáció korának öröksége egyszerre látható. Ennek az egyházi örökségnek a turisztikai útvonallá fejlesztését célozza a Középkori templomok útja tematikus útvonal, amely 2009-ben jött létre.

A Felső-Tisza-vidék talán legszebb temploma a Csarodán található gyönyörű környezetéből a Csaronda-patak árteréből kiemelkedő árpád-kori templom, amelyet a mosolygó szentek templomának neveznek.  Nevét a templom északi falán található szentekről kapta, amelyeket készítője mosolygó szájjal, kedves arccal ábrázolt.Csaroda mellett található egy másik híres beregi falu, Tákos. Tákos református templomáról vált nemzetközi szinten ismertté, amelyet úgy emlegetnek errefelé, hogy a mezítlábas Notre Dame. Hogy miért is kapta ezt a nevet, mindenki meg fogja érteni, ha belép ebbe a parányi kis 18. században épült templomba. A Felső-Tisza-vidék legszebb műemlékei közé tartozik a 1300 évek elején épült lónyai református templom, melynek falait különböző korokból származó freskók borítják. A beregi templomok közül kiemelkedik még a tarpai, beregdaróci és a márokpapi református temploma. Különösen látványosak a tarpai református templomban, az egykor Báthori kegyúri templomban látható monumentális késő gótikus freskók. Átlépve a Bereggel szomszédos Szatmárba, a Szamos-mentén sorakoznak a legszebb középkori templomok. A csengeri, csengersimai, szamostatárfalvai, gyügyei, szamosújlaki templomok a régió legszebb egyházi műemlékei, de ezek mellett a nagyszekeresi, kisszekeresi, kölcsei, sonkádi, nagyari református templomok szintén kihagyhatatlanok. A Felső-Tisza-vidék nyugati felében két középkori templom érdemel figyelmet. Szabolcs a Felső-Tisza-vidék egyik legkorábban kialakult hatalmi központja volt, amely egészen a tatárjárásig megőrizte jelentőségét. 10. századból származó földvára lábánál áll a 11. században épült templom, ahol Szent László kihirdette a szabolcsi törvénykönyvét. A másik igen korai templom, a Karcsán található református templom, a Kárpát-medence egyik leghíresebb román stílusban épült rotundája. Szakrális emlékhelyekben, egyházi műemlékekben igen gazdag a Nyírség is. Ezek közül kiemelkedik a máriapócsi kegytemplom, amely a Kárpát-medence egyik legnagyobb zarándokhelye. A késő gótikus és kora reneszánsz stílusban épült nyírbátori református templom, hazánk legszebb műemlékei között tartják számon. A Szent György templom teljesen egységes hálóboltozatos terével, hatalmas mérműves ablakaival, csúcsíves nyugati kapujával a korszak egyik legmagasabb színvonalú késő gótikus épülete. Kevéssé ismert, hogy a Dél-Nyírség középkori templomokban rendkívül gazdag. Az ófehértói római katolikus templom a térség egyik leglátványosabb temploma, amelynek középkori freskó- és reformációkori ornamentális falkép együttese pazar látványt nyújt. Említésre méltó a máriapócsi, a baktalórántházi római katolikus templom és a nyírbélteki római katolikus templom, amelynek Zsigmond-kori freskói szintén nagyon látványosak.Laskod református templom őrzi az egyik korai Szent László legenda falképet, amely a László herceg Kerlésnél a kunok felett aratott győzelmét meséli el. A legendában a László király tisztelete, a középkori lovagideál ölt testet, ahol az ifjú herceg megmenti az elrabolt leányt. Egyes kutatók szerint ennél sokkal többről van szó, a jó és a rossz kozmikus harcát láthatjuk, mások szerint a frissen születő keresztény Magyarország megmentését szimbolizálja a falkép.Piricse és Nyírmihálydi református templomai kihagyhatatlan állomásai a Nyírségnek. Érdemes megjegyezne, hogy Hajdú-Bihar megye nyírségi területein a nyíracsádi református templom szintén kiemelt műemléki értéket képvisel.

 

 

Bár a Felső-Tisza-vidék kastélyokban, kúriákban nem túl gazdag, van néhány rendkívül látványos örökségeleme. A kastélyok, kúriák közül az egyik legjelentősebb a Cégénydányádon található klasszicista stílusú Kölcsey-Kende kúria, amely 1833-ban épült. Igazi kuriózuma kastély természetvédelmi oltalom alatt álló angolparkja. Figyelemre méltó még a Nagyaron található Luby-kúria, melyet Luby Géza építtetett 1877-79-ben. Az emeletes épületet körülvevő rózsakert a kúria egyik büszkesége, ugyanis több száz rózsafajtának és több ezer rózsatőnek ad otthont. A kastélyt 2013-ban újították fel, amelyben interaktív kiállítóterek, szabaduló szoba kaptak helyet. Vásárosnaményban, a Tomcsányi-kastélyban található az legjelentősebb muzeális intézménye a régiónak. A kastélyt 1728-ban építtette Lónyay László, barokkos formáját fia alakíttatta ki. Mára csaknem 40.000 db, nagy részben országosan is jegyzett néprajzi, régészeti és történeti tárgyak (hímzések, szőttesek, művészi vasöntvények) gyűjteményének őrzője, gondozója a Beregi Múzeum. Mindenképpen érdemes megtekinteni Beregsurányon a Bay-kúriát, amely szintén a XVIII. században épült barokk stílusban. Csenger mellett Komlódtótfaluban található a Becsky-kúria, melynek helyreállítása a Nemzeti kastélyprogram keretében zajlik. Tuzséron található 18. század végén épült barokk kastély egy igazi különlegesség, amely a Lónyay család birtokában volt. A kastély különlegességét az adja, hogy itt van a Tiszántúl egyetlen világi témájú, barokk mennyezetfreskója. Magyarország leghíresebb műemlékei közé tartozik a tiszadobi Andrássy-kastély, amely a Felső-Tisza-vidék nyugati felében található. Az épületet idősebb Andrássy Gyula építtette az 1880-as években. A kastély magyarországi historizáló kastélyépítészet egyik legszebb példája. A Felső-Tisza-vidék nyugati felében, Pácinban, ebben a kis eldugott bodrogközi faluban található Magyarország egyik legszebb reneszánsz várkastélya, amelyet Mágóchy András épített 1581-ben. A kastély jelentőségét az adja, hogy jelentős átépítések nem történtek rajta, így szépen megőrizte reneszánsz jellegét. A régió másik kiemelt jelentőségű reneszánsz műemléke a Vay család várkastélya, amely már a Nyírség peremén, Vaján található. A kastély három szintes saroktornyai még idézik a 17-18. század háborús megpróbáltatásait, maga a Vay család is védelmi céllal építette birtokközpontjába a 17. század elején. A Nyírség területén még két kastély érdemel említést. A Kállósemjénben található barokk kúriát az 1760-as években ugyanaz a SalvatorAprilis olasz építész építette, aki a kállói vármegyeházát. A kúria egészen 1945-ig a Kállay család rezidenciája volt. Néhány éve indult el a Kállay-kúria helyreállítása, melynek eredményeként ma régi fényében tündököl.  A Báthori család valamikor a 15. század első felében egy udvarházat épített Bátorban, a család birtokközpontjában, amelyetBáthori Andrásreneszánsz stílusban újjáépített és kibővített. A várkastély a 16. században élte a fénykorát. A Báthori várkastély és a szomszédságában álló Szent György templom történelmi emlékhely rangot kapott 2011-ben.

A Felső-Tisza-vidék magyarországi szakaszán három jelentősebb vár található. A 10. században épült szabolcsi földvár Magyarország legszebb és legnagyobb méretű fa, föld erőssége, Közép-Európa egyik legimpozánsabb és legnagyobb földvára. Szabolcs hatalmas várával Szabolcs vármegye központja lett már az államalapítás korában, ezzel a királyi várbirtok gazdasági központja, közigazgatási és egyházi székhelye lett. A település jelentőségét bizonyítja, hogy 1092-ben Szent László királyunk vezetésével zsinatot tartottak itt, amelyen a kor egyházi és világi előkelőségei is részt vettek.A Felső-Tisza-vidék kiemelkedő jelentőségű vára Kisvárdán található.A vár magját 1465-1475 között építették. A vár a 16. század második felében több átalakításon esett át, amelyet olasz hadi mérnökök irányítottak. Az udvarhű Váradi család vára a Felső-Tisza-vidék egyik legnagyobb erősségének számított. A 18. században a vár hadi jelentősége fokozatosan megszűnt és pusztulásnak indul. Az épület teljeskörű felújítása 2018-2020 között zajlik a nemzeti várprogram keretében. Kevéssé ismert, deVámostaya határában található egy várrom. A reneszánsz stílusban épült lakóvárat egykor vizesárok, három ágyú torny, kaputorony és várfal is oltalmazta.  Az 1564-es ostrom után a vár teljesen használhatatlanná vált.

A Felső-Tisza-vidék népi építészeti emlékei közül kiemelkedő jelentőségű két ipartörténeti műemlék. Túristvándi vízimalma Magyarország utolsó működő vízi malmai közé tartozik, amely a régió legismertebb látványosságainak egyike. A tarpai szárazmalom a Tiszántúl egyik legpatinásabb ipartörténeti műemléke, amelyet a népi köznyelv csak lónyúzó malomnak hívott. Az ipartörténeti műemlékek közül említést érdemel még tiszaberceli szivattyútelep, amellyel a rétköz ármentesítését végezték a 19. században.A népi építészeti emlékek közül az egyik legjelentősebb szatmárcsekei csónakfejfás temető, amelyet a Felső-Tisza-vidék egyik ikonikus örökséghelyszíne. A temető jelentőségét növeli, hogy itt helyezték örökség nyugalomra a Himnusz szerzőjét, Kölcsey Ferencet. Számos népi lakóház, tájház található ezen a vidéken, ahol képet kaphatunk különböző korok és nemzetiségek szokásairól, életéről. Ezek a legautentikus helyszínei annak, ahol megismerkedhetünk az itt élő református magyarság, evangélikus tirpákok, római katolikus svábok, vagy görög katolikus ruszinok népszokásaival. A Nyíregyházán található Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma, amely a leglátogatottabb múzeumok egyike. A múzeumfalu tematikusan mutatja be a térség öt néprajzi tájegységét, Szatmár, Bereg, Rétköz, Nyíri Mezőség és a Nyírség néprajzi kultúráját. A Felső-Tisza-vidék tájhazai közül a Beregben a vásárosnamény-vitkai, tákosi, csarodai, beregdaróci, vámosatyai tájházakat érdemes felkeresni, Szatmárban Penyigén, Nagyaron, Fülesden, Tiszacsécsén, Nemesborzován, Tiszacsécsén, a rétközben Gávavencsellőn, Tiszabezdédben, a Nyíri Mezőségben Tiszadadán és Tiszadobon, a Nyírség területén pedig Vaján, Fábiánházán és Vállajban találhatók tájházak.

 

A Felső-Tisza-vidéken és a Nyírségben a legszebb gyűjteményeket, Nyíregyházán a Jósa András Múzeum és a Kállay Gyűjtemény, Nyírbátorban a Báthori István Múzeum, Kisvárdán a Rétközi Múzeum, Mátészalkán a Szatmári Múzeum, Vásárosnaményban pedig a Beregi Múzeum őrzi. A régió legjelentősebb műtárgyát, a késő gótikus és korareneszánsz stílusban készült csonka stallumot a Báthori István Múzeum őrzi.  A mátészalkai Szatmári Múzeum büszkélkedhet Közép-Európa legnagyobb szekér, kocsi és hintó gyűjteményével. A Rétközi Múzeumnak Magyaroroszág egyik legszebb, a századfordulón épült zsinagógája ad otthont, ahol a Rétköz néprajzi kultúráját mutatják be a gyűjtemények. A nyíregyházi Jósa András Múzeum gazdag régészeti, numizmatikai gyűjteménye mellett, Benczúr Gyula festményeit és életútját bemutató állandó kiállítás tekinthető a múzeum legfontosabb tárlatának.

 

Aktív turizmus

A táji adottság, elsősorban a víz jelentősen meghatározza a térség aktívturisztikai lehetőségeit is, hiszen ez a vizek által körbezárt érintetlen táj túralehetőségek egész tárházát kínálja az ide érkezőknek. A vízpartok, a folyók és az árterületek több aktív turisztikai tevékenységnek, elsősorban a vízi és kerékpáros turizmusnak, valamint a szabadstrandoknak létrejöttének is ideális adottságot nyújt. A Felső-Tisza-vidék vízitúra útvonalai, fövenyes szabadstrandjai igen népszerűek, de kevesen tudják, hogy ez a térség büszkélkedhet Magyarország egyik leghosszabb kerékpárút-hálózatával, amely bár árvízvédelmi célokból épült, a kerékpáros túrázók számára óriási élményt nyújt. A folyók mentén több száz kilométer hosszan tekeregnek a töltéseken az aszfaltozott töltéskoronák, amelyek kitűnően, és ami fontos, távol az autós forgalomtól, biztonságosan bringázhatóak. Ezen a vidéken nem kell tartani a fárasztó hegymenetektől vagy meredek lejtőktől. Az Alföld többi részével ellentétben, a Felső-Tisza-vidéken az apró falvas településszerkezet a meghatározó, amely kifejezetten kedvező a bringásoknak. Ez a térség abban különbözik az Alföld más tájaitól, hogy a települések egymástól karnyújtásnyira sorakoznak, a látnivalók pedig hihetetlen gazdaságban várják a túrázókat.

Alapvetően elmondható, hogy országos léptékben mérve is az egyik legnagyobb kerékpárút hálózattal a Felső-Tisza-vidék, azon belül pedig a Szatmár-beregi régió büszkélkedhet. A kerékpárutak vonatkozásában elsősorban az árvízi töltéseken emelt kerékpárutak hosszúsága érdemel említést, amely meghaladja a 250 km-t, de emellett több, mint 60 km stabilizált korona található a Felső-Tisza-vidéken. Észak-déli irányba lényegében Záhonytól egészen Csengerig kisebb megszakításokkal épület ki aszfaltozott töltéskorona a Tisza és a Szamos mellett. Kelet-nyugati irányban a beregi árapasztó tározó töltéskoronája biztosítja a 41. számú úttal párhuzamosan a biztonságos kerékpározást, de a Kraszna körül felépült árapasztó szintén kerékpározható, csakúgy, mint a cigándi. A Szatmár-beregi térségben már elindult a kerékpárutak hálózatba szerveződése, melynek új állomását jelenti, hogy 2019-ben megtörténik ezeknek a kerékpározható nyomvonalaknak a kitáblázása is, ezáltal jelzett túraútvonalakká válnak. A Nyírség területén az utóbbi években jelentősen bővült kerékpárút hálózatok hossza, amely ráadásul igazán látványos turisztikai értékeket kapcsol össze. A Dél-Nyírség fokozatosan integrálódik egy nagyobb kerékpárúthálózat részévé. A 471-es mentén ugyanis Debrecen és Mátészalka között egy összefüggő kerékpárúthálózat van kibontakozóban. Egy másik kerékpárúthálózat is kibontakozóban van, amely Nyíregyháza-Nagykálló-Kállósemjén-Nyírbátor irányába fűzné fel a Dél-Nyírség településeit. Egyelőre ennek a hálózatnak csak kisebb szakaszai készültek el, de az elkövetkező években újabb hálózati elemekkel fog bővülni. 2017-ben átadták a Nyíregyházát Tokajjal összekötő kerékpárutat, amely az utóbbiévek egyik legnagyobb szabású kerékpárút fejlesztése volt a térségnek.A régióban fokozatosan épülnek ki a kerékpáros szolgáltatások, szervízpontok, kölcsönzők, pihenőpontok, túraközpontok.

Az ország legfontosabb vízitúra útvonalainak fejlesztésea Magyar Kajak-Kenu Szövetség vezetésével zajlik. Az egyik legjelentősebb fejlesztés a Felső-Tisza-vidék vízitúra útvonalát érinti, Tiszabecstől egészen Tiszacsegéig. A Szatmár-beregi térségben a Tisza-mentén a tiszabecsi, a tivadari, a vásárosnaményi, a tiszamogyorósiés tokaji vizitúra megállóhelyek a jelentősebbek. A Tisza mellett régió másik kiemelt jelentőségű vizitúra útvonala az Öreg-Túr. Az Öreg-Túr Magyarország legautentikusabb, leginkább természetközeli vízitúra útvonalainak egyike, melynek megállóhelyei Sonkádon, Kölcsén, Túristvándinál és Panyolánál találhatóak. A Tisza szabad strandjai rendkívül hangulatosak, homokos lapályai igazi kuriózumoknak számítanak. Tivadaron, Vásárosnamény-Gergelyugornyán, Dombrádon és Tiszalökön találhatóak a leglátogatottabb szabad strandok, amely fontos szerepet töltenek be a térség turizmusában, ezeket a strandokat évente több tízezren keresik fel. Emellett kisebb, családias hangulatú szabadstrandok találhatóak Panyolán, Olcsvaapátiban, Jándon, Tuzséron, Ibrányban vagy Tiszadobon. Az elkövetkező években a Felső-Tisza-vidéken több szabadstrand fog megújulni a Tisza-mentén.

Fedezd fel a Felső-Tisza-vidéket!

Ezen a honlapon egy csodálatos világ fog eléd tárulni, amely ismeretlenségével, bájával, hangulatos kis falvaiban megbúvó műemlékeivel, rejtőzködő kincseivel mindenkit rabul ejt. Ismerd meg örökséghelyszíneit, indulj el örökségtúráin és fedezd fel a Felső-Tisza-vidéket.